Oldal 1/2
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.
A Reményfy-Rosta családokban az a szokatlan, ha valaki nem az erdészeti pályát választja. Négy nemzedék alatt tizenhét erdészt számolnak, közöttük több erdésznőt. Ilyen népes dinasztia valószínűleg más hivatásban is ritka. Pályaelhagyó sincs közöttük, kivétel nélkül szeretik a szakmájukat, az erdőt. Így, amikor összejönnek, előbb-utóbb a munkára terelődik a szó, akár a karácsonyi ebédnél is.
Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.
Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.
Kimagaslóan jó évet tudhat maga mögött Babos Tímea, hatvan helyet javított a teniszezők világranglistáján, még a kitűzött céljánál is előbbre jutott. Egyéni eddigi legjobb helyezése a huszonötödik, párosban pedig a nyolcadik. Ősszel pedig a WTA Elite Trophyn is pályára léphetett, és ezzel újabb vágya teljesült. A soproni Lővérekben nevelkedett büszkeségünk az év nagy részét külföldön tölti, a versenyek és felkészülések szüneteiben azonban szívesen töltődik családja, barátai körében. Legutóbbi itthon tartózkodásakor a munkán, eredményeken túl kulisszatitkokról is faggattuk.
Gyerekkora óta sokat túrázik, akár több száz kilométert is kerékpározik, evez, szakképzett síoktató, így saját tapasztalatából tudja, hogy mennyit változott a hazai turizmus az utóbbi években. Nyár óta pedig már munkaköri feladatai közé tartozik a természetjárás, a vízi-, kerékpáros és lovasturizmus, a szabadidős vitorlázás, vándortáborok, kisvasutak, sípályák fejlesztésének összehangolása, népszerűsítése, hogy minél hasznosabban tölthessük el szabadidőnket a hazai tájakon. Révész Máriusz kormánybiztossal az eddig körvonalazódott elképzelésekről beszélgettünk, amelyek több ponton kapcsolódnak az állami erdőgazdaságok közjóléti tevékenységéhez.
Ünnepélyes alkalomból találkoztam Orbók Ilona csíkszeredai erdőmérnökkel, Sepsikőröspatakon. Éppen az Országos Erdészeti Egyesület Kaán Károly- emlékérmét vette át az egyesület 147. erdélyi vándorgyűlésén. A szakma rangos elismerését, az erdőgazdálkodásért végzett kiemelkedő gyakorlati és szellemi tevékenységéért érdemelte ki. Még a díjátadás megható pillanataiban is a természetesség és derű áradt belőle, ami az egész életét jellemzi.
A közel hatszázéves Mezőtúri Református Kollégiumba beszéltük meg a találkozót. Már várt ránk a bejárat előtt, és magával ragadó lendülete azonnal elárulta, hogyan is sikerülhetett dr. Krizsánné Józsa Piroskának közel negyedszázada országos népszerűségű mozgalmat indítani. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny megálmodója, fő szervezője csillogó szemmel, nem titkolt büszkeséggel mesélt arról, milyen sok kisdiákot sikerült „megfertőzni” a természet szeretetével.
Majthényi László a Szigetközben született és nevelkedett, a szombathelyi főiskolai évek óta azonban büszke vasi polgár vált belőle. Kötődése a térség épített és természeti értékeihez, kultúrájához egyaránt erős. A Vas megyei közgyűlés elnökeként a nyugat-dunántúli megye átfogó területfejlesztésén dolgozik, miközben lelkesen őrzi a hagyományokat, és a jövő energiaellátásának a kérdése is érdekli. Több gasztronómiai kiadvány szerzője és szerkesztője, képzett borbíráló, és nem mellesleg a természet, a hegyek, az erdők szerelmese.
Már szív alakú jelzése sejteti, hogy a Hárs-hegyi tanösvény teljesen más, mint a többi. És valóban, a 2,7, illetve 5,1 kilométeres túraútvonalon a feltöltődésen, kikapcsolódáson túl bizonyítottan gyógyulhatunk. A természeti, erdőgazdálkodási, növény- és állattani ismereteink bővítése helyett pedig saját szervezetünk működését kísérhetjük figyelemmel a séta közben. A rendhagyó tanösvényt a Budapesti Szent Ferenc Kórház alakította ki az erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., valamint az egyik gyógyszergyár közreműködésével.
A nagy nemzetközi szervezetekben honfitársaink is dolgoznak, és bár sosem szűnnek meg magyarnak lenni, eskü alatt vállalt feladatukat részrehajlás nélkül kell ellátniuk. Így van ez a közvetlenül a II. világháború után alapított ENSZ intézményeiben is. Csóka Péter a római székhelyű FAO Erdészeti Bizottságának a titkáraként a legkülönfélébb erdészeti gondokkal szembesül, az erdőtervezőként szerzett itthon tapasztalatai azonban a mai napig segítik a munkáját.
Az állami erdőgazdaságoknak 23 év után újra a Földművelésügyi Minisztérium a szakmai irányítója. A tulajdonosi jogokat nyáron szintén a szaktárca vette át a Magyar Fejlesztési Banktól. Mit eredményez a váltás szakmailag, és mit érezhetnek meg abból az erdőt járók, vagy akár a kedves Olvasó? Ezekről is kérdeztük Bitay Mártont, aki a minisztériumon belül többek közt az erdőgazdaságok irányításával is megbízott Állami Földekért Felelős Államtitkárságot vezeti.
Hazánk Formula–1-es autóversenyzője – e meghatározásra csak egy jó válasz létezik: Baumgartner Zsolt. Eddig ugyanis csak neki sikerült bekerülni a száguldó cirkuszba, és nem is akárhogyan, 2004-ben a Minardi csapat pilótájaként az indianapolisi futamon megszerezte Magyarország első és azóta is egyetlen pontját a világbajnokságok történetében. Az élmény örök, a dicsőség óriási. Életét ma már jórészt a pályán kívül éli. A kevésbé feszített tempónak köszönhetően több ideje marad a kikapcsolódásra, és azt jórészt a szabadban teszi.
Több mint húszéves versenyzői pályafutása alatt Bozsik Anna elérte azt, ami csak keveseknek adatik meg: három téli olimpián képviselte hazánkat, miközben ötvenszeres országos sífutóbajnok lett. E korszakot lezárva úgy érezte, mind többekkel szeretné megismertetni a sífutás szépségét, előnyeit. Testnevelő tanári végzettsége és sífutó szakedzői diplomája is segítette ebben. Nehéz nála hitelesebb oktatót találni.
Életrajzából tudható, hogy Törőcsik Mari az Alföldön született , közel negyven éve pedig egy nyugat-dunántúli kis településen lelt ott - honra, és fi lmszerepei közül jónéhány ugyancsak a vidéki életet tükrözi. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogyan viszonyul a természethez korunk egyik legkiválóbb színművésze. Miközben különös szeretett el, és árulkodóan csillogó szemmel mesélt a Tisza mentén töltött gyerekkorról, a nagy családi kirándulásokról, hozzátett e, hogy a természet közelsége szerinte az emberek személyiségére is kihat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
