Közben pedig az is kiderült, hogy a Magyar Bankszövetség főtitkára több egyetemen tanít, több nemzetközi pénzügyi szervezet vezetésében vesz részt, a református egyház aktív tagja, nem mellesleg gyakorlott méhész és öt fiú édesapja.
Beszélgetésünk apropója, a pénzintézetek fenntarthatóság iránti elkötelezettsége, faültetése kapcsán Kovács Levente emlékeztetett, hogy a nagy pénzügyi fórumokon a fenntarthatóságra törekvés először az állandó gazdasági növekedésre vonatkozóan fogalmazódott meg, és nem a teremtett világ megóvását értették alatta. Azt ugyanakkor már Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára hangsúlyozta, hogy
döntenünk kell; visszafogjuk a fogyasztásunkat vagy továbbra is haladunk a fejlődéssel, de akkor már nem lesz visszaút, nem fogjuk tudni úgy továbbadni a Földet, ahogyan elődeinktől megörököltük.
Jól látható, hogy melyik utat választottuk, ezért is nagy felelősség, hogy olyan lépéseket tegyünk, ami megakadályozza, de legalábbis mérsékli a további rombolást.
„A bankszektor abban a helyzetben van, hogy motiválni tudja a gazdaságot. Bár a döntést minden esetben a beruházók hozhatják meg, a pénzintézetek összefogva a szabályzókkal, a felügyelőkkel (kormánnyal és jegybankkal) kedvezményekkel terelhetik őket a zöld irányba. A hármas együttműködésnek köszönhetően ráadásul a zöldebb megoldás akár versenyképesebb is lehet. Fontos, hogy ezt a vállalkozók is felismerjék” – mondta a főtitkár.
Jó cselekedetek sora
A Zöld szív programot tavaly ősszel indította a Bankszövetség, hogy felhívja a figyelmet az emberi és természeti értékekre, és odafigyeléssel alakítsa a közös jövőt. A kezdeményezés során a bankok egymással versengve, inkább a felülteljesítésre törekedtek, kimaradni senki sem akart.
Társadalmi felelősségvállalásuk azonban már évtizedekkel korábban kezdődött. Rendszeresen nyújtottak banki adományokat a rászorulóknak, a pandémia alatt pedig még inkább kivették részüket a segítésből.
Ebből épült ki a JÓTETT Bank kezdeményezés. Először a home office-ban dolgozó embereket támogatta a szövetség a bezártság elviselésében azzal, hogy eljuttatta hozzájuk Bagdy Emőke pszichológus releváns gondolatait. Emellett a banki kollégák a főtitkártól is hetente kaptak pozitív üzenteket, amiben az adott körülményeket figyelembe vevő jó cselekedetekre buzdította őket. Nyitott kapukat döngetett, ezt mutatja, hogy a koronavírus- járvány alatt szervezett banki véradáson résztvevők 60 százaléka először adott vért. Aztán pedig a digitális oktatás időszakában, szintén a Bankszövetség koordinálásával összegyűjtötték a pénzintézetektől a jó állapotú informatikai eszközöket, és eljuttatták a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az eredmény szintén példaértékű: 2-3 ezer gyerek felzárkózásához teremtették meg a lehetőséget.
– idézte fel Kovács Levente, hogy ez is az eszébe jutott, amikor az adományozást szervezte. A jó cselekedetek sora tehát a Zöld szív faültetéssel folytatódott. Ennek már volt hagyománya több pénzintézetnél, azonban új lendületet adott neki a Bankszövetség kezdeményezése. „Sütő Ágnes kommunikációs főtitkár-helyettessel az első elgondolásunk az volt, hogy minden banki dolgozó után ültessünk egy fát. A pénzintézetek pedig a hozzájárulásuk mértékétől függően egytől öt falevélig ellátott Zöld szív embléma használatára legyenek jogosultak. Az érdeklődés azonban fölülmúlta terveinket, a vártnál jóval több adomány jött össze, a munkatársanként tervezett egyből fejenként három fa lett, és az is lehet, hogy idén őszre még több lesz. Ebből körvonalazódott a következő lépés, hogy a Gyulaj Zrt.-vel közösen közel 4 hektáros, vegyes méhlegelő erdőt telepítsünk a Tolna megyei Mucsi község határában” – tudtuk meg Kovács Leventétől.
Mivel már 13 éves korában méhészkedett, azt is jól tudta, hogy ehhez sokszínű, elegyes erdőt kell létrehozni, ahol hosszú időszakon át gyűjthetik a méhek a nektárt.
Az állomány összeállításában, a fafajok arányosításában Gőbölös Péter vezérigazgató segítségét kérték. Annak pedig, hogy az első erdőt Tolnában telepítették egyszerű oka van: Kovács Levente az ottani állami erdőket kezelő Gyulaj Zrt. felügyelőbizottságának az elnöke. „A jó ötletek is elvetélhetnek, ha nem sikerül megteremteni a szervezetek közti összhangot, így azonban ettől nem kellett tartanom”.
Aranykaptár Tolnában
Az erdő elnevezése is szimbolikus, az Aranykaptár egyaránt utal a méhlegelő erdő rendeltetésére, a pénzvilágra és a Bankszövetség Aranykaptár díjára is. A jól sikerült kezdeményezésnek már biztosan lesz folytatása, látványelemekkel gazdagodik a méhlegelő erdő, és tervezik az Aranykaptár-túraútvonalat. További erdő telepítésére, újabb fák ültetésére is megvan a bankszektor hajlandósága, és folytatni szeretnék a fenntarthatósági gondolatok minél szélesebb körű terjesztését. „Mindegyik JÓTETT kezdeményezésnél arra törekedtünk, hogy más szervezetek és ágazatok számára is követhető, jó példát mutassunk.
A Magyar Bankszövetség a következő generációk pénzügyi kultúrájának formálását is feladatának érzi. Javaslatára az oktatási intézmények programjába 2015-től bekerült a pénzügyi és vállalkozói témahét. Eddig már másfél millió diák vett részt a projekt keretében a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos képzéseken. A Bankszövetség nemcsak a kezdeményezője volt a PÉNZ7-nek, az iskolák igényére önkéntes óraadók szervezését is magára vállalja. A bankok termékfejlesztéseikbe is beépítik a „zöld” gondolkodást. Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Bankszövetség kiadta a Top5 vállalati és lakossági zöld tanácsát, az útmutatóban ajánlást fogalmaztak meg az energiatakarékosságtól kezdve a túlfogyasztás elkerülésén át a közösségi közlekedés preferálásáig az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében.
Nemzetközi szinten is a három legnagyobb érdeklődésre számot tartó téma közt szerepel a fenntarthatóság – a digitalizáció és a kiberbiztonság mellett. Akár nemzetközi szervezetek vezetőjeként, akár professzorként kérik fel előadásra, általában ezekről beszél. Szívesen teszi, mert mindhárom terület közel áll hozzá.
Matematika-fizika szakos tanárként, közgazdászként, bankárként a számok világában él, gyerekkorától látja azonban, hogy mennyire sokat kapunk a természettől, főként ha okosan bánunk vele.
Otthonról hozta
„Édesapám – ahogyan a nagyapám, dédapám és üknagyapám is – lelkész volt, és mivel kevés jövedelemből viszonylag sok gyereket neveltek a szüleim, a református parókia udvarát mi is haszonnövényekkel népesítettük be. Így kiskoromtól kezdve sok kerti munkában részt vettem, például kitűnő feketeribizli-szedő voltam, és anyagi helyzetünk miatt kezdtem el egykoron méhészkedni is.
Talán mindez magyarázza, hogy amikor arra kértük a bankos kollégákat, hogy a közösségi médiában több zöld témát posztoljanak, én nem kirándulós képet osztottam meg, hanem kedves gyümölcsfáim fotóját. Persze az erdőt is szeretem, de a 31 szakmai, társadalmi pozícióm és fiaim nevelése mellett kevés időm marad arra, hogy bebarangoljam a vidéket. Ellenben a fásítást, erdők telepítését, az élővilág sokszínűségének megőrzését szívügyemnek tekintem.”
