Oldal 12/19
Ott, ahol a madár is ritkán jár, ott találni az erdőktől, domboktól övezett gyógyhelyet. A pazar fekvésű Kustánszeg paraszai falurészében, ugyancsak szép környezetben rejtőzik Szirkovics Ákosék két vendégháza. A régebbi a Göcsej Szíve nevet viseli, az újabb, tornácos-elegáns épület találóan a Göcsej Gyöngye nevet kapta.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola jövőre ünnepli alapításának 60. évfordulóját, de története - és a ceglédi gazdaképzés - jóval messzebbre nyúlik vissza. A névadó Török János publicista, nemzetgazdász 1846-ban hozta létre Cegléd egyik pusztáján, Szőkehalmán az általa megálmodott és megtervezett Gazdaképző Intézetet. Török János Széchenyi szellemi köreihez tartozott; a többi között megszervezte a Magyar Gazdasági Egyesület gyümölcs-, állat- és mezőgazdasági gépkiállításait, az országos szőlészkongresszust, felépítette a Hild József által tervezett Köztelekpalotát. Saját vagyonából létrehozott tanintézete az akkori Magyarország legkorszerűbb, legtervszerűbb, eredményesen működő gazdasági iskolája volt.
A Velencei-hegység legdélebbi nyúlványának oldalában, a Mészeghegy csúcsán elterülő Sukorói Arborétum és Erdei Iskola, valamint a Móri-árokban húzódó Gaja-völgyi Tájcentrum egyaránt a Vadex Mezőföldi Zrt. fenntartásában üzemel.
Kápolnapuszta az Országos Kéktúra útvonalán érhető el, a Vértes déli részén. Tölgyfák, juharok, kőrisek, cserfák, berkenyék hűs árnyékot adó lombjai alatt pihenhet meg az arra kiránduló, és a Vörösmarty- forrás kristálytiszta vizéből ihat hűsítőt. A páratlan szépségű völgy számos védett növényritkaság őrzője is. A csodás természeti értékein kívül azonban szomorú emlékeket is őriz a mára teljesen elnéptelenedett település.
L. Simon László író, szerkesztő és gazdálkodó, az Országgyűlés Kulturális- és sajtóbizott ságának elnöke szorosan kötődik a Velencei-tóhoz és környékéhez. Néhány budapesti évet leszámítva egész életét a tó déli részén, a Mezőföldön töltötte. Családjával Gárdonyban él, ahol számtalan közéleti elfoglaltsága mellett, az édesapja által indított gazdasága és borászata is működik.
Az erdőben bóklászva különleges érzés fog el bennünket, érezzük a táj erejét és a minket körülvevő növények nyugalmát. Ugyanez a nyugalom és biztonság kerít hatalmába, amikor egy faházba lépünk. A fa illata, a tapintása, de már magának a fafelületnek a látványa is azt sugallja számunkra, hogy ott, ahová megérkeztünk, otthon vagyunk.
Alapításától kezdve szolnoki kötődésű a több mint 60 éves múltt al rendelkező NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A cég korábbi jogelődje, a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság 1950. augusztus 1-jén alakult meg az ország egyik legfátlanabb vidékén, mindössze 126 hektár állami erdőterületen. Azt követően az erdőterület számottevő növelésében komoly része volt az elődök erdőtelepítési, fásítási munkájának. Így jött létre az a 32 100 hektár erdő, amelyet a részvénytársaság jelenleg kezel, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Pest megye déli részén.
Titokzatos vadon és csodálatos vízi világ tárul fel mindazok előtt, akik kenuval járják be a Gemenci erdőben megbújó dunai mellék- és holtágakat. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének egyedi növény- és állatvilágát legkönnyebben a vízitúrázók figyelhetik meg. Idén is egész nyáron várják a Gemenc Zrt. szakemberei a kenuzni vágyókat, sőt két szervezett túrát is ajánlanak a kalandot kedvelő „lapátolóknak”.
A vad és a gépjárművek találkozásakor általában mindenki vesztes marad: a vad megsérül, esetleg elpusztul, az autósnak pedig jó esetben csak kisebb anyagi kára keletkezik, de előfordulnak súlyos sérüléssel járó esetek is. Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen balesetet?
Az utóbbi évtizedekben viszonylag gyakoribbak az erdőtüzek hazánkban. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.
Bár hazánk területének mindössze 1,5 százalékát alkotják karsztosodásra alkalmas kőzetek, igen nagy számban fordulnak elő bennük különböző genetikájú és jellegű barlangok. Alakjuk és méretük a befoglaló kőzettől, a kialakító folyamat jellegétől, erősségétől és időtartamától függően igen változatos. Jelenleg mintegy 4100 barlangot tartunk nyilván, közülük tíz utcai ruhában is látogatható.
Egyszer szeretném megfesteni a nyári erdő megannyi zöldjét. A zöldnek azt a leírhatatlanul sok árnyalatát, amire nincsenek szavak. Azt, amelyikben ott játszik a napfény, a fenyvesek kékbe forduló színét, és a tisztások magányosan ragyogó lombjait. Az a sok zöld oly színpompás együtt est alkot, miközben védelmezőn ölel, ha süt a nap, ha esik, vagy szél zaklatja a leveleket. Beleburkolózni a zöld rengetegbe, róni az utat naphosszat, kényelmes bakancsban, lazán, mintha a természet része volnék, az hozná meg az ihletet.
Az Egererdő Zrt. által működtetett mátrai kisvasút több szempontból is kitűnik a hazai erdei vasutak közül.
A múlt héten több mint négy órán keresztül vitatták meg az országgyűlési képviselők a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett új földtörvényhez érkezett módosító javaslatokat.
Az új földforgalmi törvény tervezetét tárgyalja az Országgyűlés, amit június 10-ei zárószavazással kíván elfogadni a testület. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint ez azt is jelzi, hogy nem kerülhet sor érdemi társadalmi vitára. Ugyanakkor szólni kell arról, hogy milyen helyzetet állít elő a törvény életbe lépése, mert totális bizonytalanságban érezhetik magukat az ágazat szereplői, a termelők, a földtulajdonosok. ígéret maradt, hogy a földforgalmi törvénnyel együtt tárgyalják az üzem- és az integrációs törvényt, ám jelenleg a két törvénytervezet nincs a kezükben, így tartalmukról vagy szerkezetükről semmit nem lehet tudni.
Töretlen sikerrel zárult a megszokott időponttól eltérően rendezett 28. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok. A házigazda Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a stratégiai partner MAHIR Kiállítás és Rendezvény Kft. valamint a kommunikációs partner Magyar Mezőgazdaság Kft. mindent megtett azért, hogy a régi tradíciókkal rendelkező kiállítást ezúttal is színvonalasan rendezzék meg.
Bérci Balázs, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója minden reggel végigjárta a kiállítás területét. Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy mindenütt rendben mentek a dolgok: stratégiai partnerükkel, a MAHIR Kiállítás és Rendezvény Kft.-vel ismét sikeres kiállítást rendeztek.
Az IKR Zrt. szántóföldi gépbemutatója közvetlenül a megnyitó után kezdődött és a kiállítás látogatói rövid idő alatt megtöltötték a lelátót. A gyakorlati bemutató szervezői ezúttal is sok újdonsággal szolgáltak, hiszen csaknem kéttucat gépet és gépkapcsolást vonultattak fel. A megszokotthoz képest most nem a cég teljes kínálatát, hanem az aktualitás jegyében a zöldtakarmánybetakarítás, a tavaszi munkák gépeit, újdonságait láthatták az érdeklődők.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
