A sziklákkal teli völgy, amely több száz éven keresztül adott otthont szorgalmas sváb családoknak, már csak egy romos házzal és pincéivel, valamint a temetővel emlékeztet a múltra. A Merán uradalom erdejében fát termeltek, faszenet égettek, állatokat tartottak, őrizték hagyományaikat. Nyugalmat adott az erdő gazdagsága a családoknak, élményeket a felcseperedő gyermekeknek, akik négy kilométert gyalogoltak reggel és délután, hogy iskolába járhassanak Gántra. A nyüzsgő, boldog erdei lét 1945-ben véget ért. 1944 karácsonyától állófront alakult ki, és egy offenzíva részeként szovjet felderítők jelentek meg a faluban, és 1945. március 16-án a 15 évnél idősebb teljes férfilakosságot legyilkolták. A túlélő asszonyok gyermekeikkel a szomszédos sváb településeken találtak menedéket. Erről az esetről a rendszerváltásig nem mertek beszélni, de még azt követően sem kerültek nyilvánosságra a tények. (…)
Szomorú emlékeket őrző csodás völgy
