Az emberek a legrégebbi idők óta építkeznek fából. Ennek nem csupán az az oka, hogy ehhez az építőanyaghoz lehetett a legkönnyebben hozzájutni, de az is, hogy kimondvakimondatlanul szeretjük a fát. Az első kunyhók ugyanúgy fából épültek, mint ahogyan emeletes épületet sem lehetett fafödémek nélkül építeni. Fát használtunk a fedélszékhez és fát a tető lefedésére is. Fából készült eleinte a legtöbb híd, torony és vár vagy akár városfal. Fából épültek a lépcsők, az ajtók, az ablakok és szinte kivétel nélkül a legtöbb bútor is. Aztán sorra jelentek meg az új anyagok és építési technikák, miközben a fa, még ha veszíteni is látszik a jelentőségéből, biztonságot sugározva mindig ott van mellettünk. (…)
Az erdőben bóklászva különleges érzés fog el bennünket, érezzük a táj erejét és a minket körülvevő növények nyugalmát. Ugyanez a nyugalom és biztonság kerít hatalmába, amikor egy faházba lépünk. A fa illata, a tapintása, de már magának a fafelületnek a látványa is azt sugallja számunkra, hogy ott, ahová megérkeztünk, otthon vagyunk.