Oldal 3/19
Szokásos, látványos és egyben szórakoztató színfoltja a rendezvénynek a holsteinfríz felvezetők ügyességi versenye. Az idén 28 lelkes jelentkező tette próbára tudását, hogy állatával miként tudja teljesíteni a feladatokat. A verseny kétfordulós volt, két napon át tartott, pénteken és szombaton 14–14 versenyző és állata adott számot tudásáról, majd a két nap nyertese közül összevetéssel választották ki a győztest.
A Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetsége 1999-ben Csukás Zoltán professzor emlékére díjat alapított, melyet minden évben az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok díjkiosztó ünnepségén adnak át. A díjat, amelynek odaítéléséről kuratórium dönt, ez évben szakmai tevékenységének elismeréseként Fekete Balázs érdemelte ki.
Egy „zöld” innovációnak köszönhetően a Szuro-Trade Kft. felhasználja a terményszárítás során keletkező hulladékot, ezáltal is csökkentve a cég ökológiai lábnyomát. A Norvég Alap 219 millió forintos támogatásával megvalósuló, 404 millió forint összköltségű beruházás megkezdését ünneplő rendezvényt a közelmúltban tartották Nyíregyházán, a Szuro-Trade Kft. Debreceni úti telephelyén.
A hagyomány szerint Szent Barnabás napja, június 11. a legalkalmasabb a szénakaszálás megkezdésére, illetve a gyógynövények gyűjtésére. Bár országrészenként és művelési területenként eltérő, hogy évente hányszor kaszálnak, de a kaszálás utáni tennivalók, a szárítás, a forgatás folyamata nagyrészt mindenhol hasonló: a megszáradt szénát boglyába rakták. A boglyák mérete és alakja azonban területenként eltérő lehet. A csapadékosabb és a szelesebb országrészekben más alakja volt, mint a szárazabb területeken. 1818-ban Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi „kollegyom” mathesis professzora Teleki Ferenc gróf feladványaként azt a matematikai feladatot kapta, hogy határozza meg, milyen alakban érdemes rakni a boglyákat annak érdekében, hogy minél kevesebb eső érje azokat.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze. Ebben a számunkban kivételesen két szorosan összetartozó kép történetét ismertetjük.
Nagyon köszönjük a hazai tájak, erdők hangulatának, szépségeinek, növény- és állatvilágának bemutatására kiírt fotópályázatunkra érkezett felvételeket. Igazán változatos témákat sikerült lencsevégre kapniuk a pályázóknak, a tájképektől, a közeli növény- és állatfotókon át az egy-egy izgalmas mozzanatot megörökítő pillanatfelvételig. A beérkezett pályázatokból A mi erdőnk szerkesztősége a most bemutatott képek készítőit részesítette az állami erdőgazdaságok díjaiban.
A Rába és a Csörnöc-Herpenyő-patak völgyét keletről az Ős-Rába kavicstakarója kíséri, amely délnyugat-északkeleti irányban átszeli egész Vas megyét. A kavicstakaró Sitkétől délre Hegyhátszentmártonig, illetve Hegyhátszentjakabig és Hosszúperesztegig terjedő része a Vasi-Hegyhát, amely nyugatnak az Őrségben folytatódik, s végül magyar oldalon a Vend-vidéken ér véget. A Vasi-Hegyhát állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt., nagyobb részben a Vasvári, a nyugati sávjában a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A Vértesi Erdő Zrt. tudatosan megtervezett, szilárd pillérekre épített közjóléti tevékenységének az elemei a múlt szakmai és történelmi kutatásainak eredményeivel, a jelen szemléletformáló programsorozataival, valamint a jövő számára kialakított, természeti értékeket előtérbe helyező oktatási munkájával együttesen alkotnak szerves egységet.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A fajok együttélésének léteznek rejtélyes, a legtöbb ember számára ismeretlen változatai is, pedig léptennyomon találkozunk velük. Megfoghatatlan, hogy két távoli faj szövetséget köt a kölcsönös előnyök kihasználása céljából. Ráadásul betartják a megállapodásukat. Az edényes növényeink, köztük az erdei fák 90%-a ilyen kapcsolatban él különböző gombafajokkal.
A klímaváltozás tényét sokan kétkedve fogadják, és az elfogadók közül is sokan hiszik, hogy a közeljövőben ez nem sok változást hoz az életünkbe. A hazai erdőkben dolgozó erdészek azonban már keresik a megoldásokat a globális felmelegedés kihívásaira.
A világkereskedelem rohamos bővülésének egyik súlyos mellékhatása az idegenhonos rovarfajok véletlenszerű behurcolása. Legnagyobb kockázattal a növényi szaporítóanyagok (csemeték, fácskák) kereskedelme jár. Az utóbbi 130 évben Magyarországra közel 120, fás szárú növényeken élő – azaz lehetséges erdei károsító – rovarfaj érkezett.
Bár a levelek még harsogó zöldek, a fűben megbújik már néhány száraz, kósza fűszál. Ha tetszik, ha nem, rövidülnek a meleg nappalok, és esténként már elkél a pulóver. Felfedeznivalóban azonban most sem szűkölködhetünk. Kedvező időjárásban a nyár végi erdő, mező bőven kínál ízletes gombát. A bokrokon kezdenek piroslani a bogyók, hogy ősz végére bepöttyözzék az erdő színpalett áját, és bőséges terméssel örvendeztessék majd meg az erdőjárót. S aztán egyszerre felhangzik a vadászok kürtje, és egyre több és izgalmasabb vadétel kerülhet terítékre.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.Marozsán Zoltán: Ragaszkodó gyöngyházlepke
Aki valaha próbált lovagolni, tudja, hogy ez a hobbi kőkemény sport, a nyeregben nem csak ücsörög az ember, hanem folyamatos izommunkát végez. Egy jól képzett lovas testileg és lelkileg egyaránt kikapcsolódik egy-egy túra során.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A decemberi jégkár miatti koronatörést és egyéb sérüléseket túlélő fák esetében látványos elváltozások maradnak a fatestben. Lássuk, hogyan működik a fatest, és mire következtethetünk a fahibákból!
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
