tünetekkel kell majd megbirkózniuk az allergiás betegeknek.
Korábban úgy tudtuk, hogy a március-április a nyír, a mogyoró és az éger szezonja, míg a kőris-, a fűz- és a nyárfa májusban virágzik. A pázsitfüvek pollenjeitől áprilistól június végéig kell óvakodnunk. Nyár elején a gabonafélék, nyár végén és ősz elején pedig a gyomok (parlagfű, fekete üröm) virágpora veszélyeztet. Ám mára ez a pollennaptár a klímaváltozás miatt eltolódott, és évről évre másként alakul. Hasznos lehet, ha inkább az ÁNTSZ naprakész jelentéseit követjük figyelemmel.
Szénanátha
A szénanáthát, azaz az allergiás rhinitist, a levegőben terjedő pollenek váltják ki. Ez az egyik leggyakrabban előforduló allergiás reakció, melyet virágpor-érzékenységnek is szoktak nevezni. Az allergiás reakciók súlyossága változó. A legtöbb esetben csak kisebb kellemetlenséggel jár, de akár az életet is veszélyeztetheti, amikor az allergén hirtelen légzési nehézséget vált ki. A szénanáthát heves tüsszögéses rohamok, vizes orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés jellemzi, gyakran jár együtt a szemkötőhártya gyulladásával is. Súlyosabb formáiban, szövődményként gége- és hörgőgyulladás, illetve asztma alakulhat ki.
Sajnos a pollenallergiások mintegy 3-4 százalékát még a keresztallergia is sújthatja. Egyes allergének szerkezete hasonlít egymásra – például rokon növényfajok esetében. A szervezet pedig a hasonló allergénekre hasonló választ ad. Ez a keresztreakció, amely egyes pollenek és bizonyos élelmiszerek között is felléphet. A nyírfára allergiás embereknek például érdemes elkerülniük a mogyorót, a cseresznyét, a köményt, a kaprot, az őszibarackot és az almát. Akiknek a fekete üröm az „ellenségük”, azok lehetőleg ne fogyasszanak zellert, répát és bizonyos fűszereket. A parlagfű-allergiások pedig legyenek óvatosak a sárga- és a görögdinnyével, a paradicsommal, az uborkával és a banánnal. Ám ha rejtett élelmiszerről (például szójáról) vagy élelmiszeradalékokról (például nátrium-glutamátról) van szó, még nehezebb rájönni, mi válthatta ki a tüneteket.
Akinek hajlama van rá, annál valószínűleg többféle módon is megjelenik a betegség. Kezdetben jellemzően a bőr- vagy az ételallergia alakul ki, majd később többnyire légúti tünetek is jelentkeznek.
Melyek a jellegzetes tünetek?
A pollenallergiák következtében viszket az orrunk, a garatunk és a szemünk. Bedugul vagy éppen folyik az orrunk, tüsszögünk, köhögünk. Kipirosodik a bőrünk és könnyezünk.
Az ételallergiák bőrtüneteket, bélrendszeri gondokat, duzzanatot, irritációt, emésztési zavarokat, hasmenést okozhatnak.
A kontaktallergiák bőrgyulladáshoz, ödémához vezethetnek.
Kezdjük időben a felkészülést!
Aki az elmúlt szezon során észlelte magán az allergia tipikus tüneteit, annak érdemes már most konzultálni allergológus szakorvossal és allergiavizsgálatot végeztetnie. Így megállapítható, melyik allergén vált ki allergiás tüneteket, és a szakember meghatározhatja a személyre szóló kezelést. Addig is forduljunk gyógyszerészünkhöz, aki megfelelő tüneti szereket ajánl majd. Az allergiaellenes patikaszerek egy része szakorvosi vizsgálat, illetve vény nélkül is kapható. Némely nem is gyógyszer, mégis sokat segíthet. Ilyenek például a sóoldatos öblítők, az inhaláló készülékek, a védőkenőcsök, a nedvesítő szemcseppek, a légzéskönnyítő orrtapaszok vagy orr- és arcmaszkok.
Érdemes betartani
A szabadból hazatérve le kell mosni a kézre, arcra, szemöldökre tapadt polleneket. Tiszta vízzel az orr is átöblíthető.
A ruhát jobb lecserélni, és a lakáson kívül leporoltatni olyan személlyel, aki nem allergiás.
A napszemüveg viselése szeles időben segít távol tartani a polleneket az arra érzékeny kötőhártyától.
Aki pollenallergiás, tartózkodjon a vegyes méz és propolisz fogyasztásától.
Figyelje a pollen-előrejelzést!
Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét
a szabadban, a lakásban porszívózzon gyakrabban.
Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák: például kamilla, csalán.
Ha magas a pollenszám, lehetőség szerint ne szellőztessen, zárja be az ajtókat, ablakokat.
Használjon szűrőberendezést az autóban.
Készüljünk a kullancsszezonra!
A Lyme-kór esetében jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre megelőzési lehetőség, a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen azonban oltással lehet védekezni. Az előre megtervezett, aktív védőoltás esetében 3 alapozó oltásra van szükség. Gyors immunizálás esetén az első oltást két hét múlva követi a második, és 5-12 hónap múlva a harmadik. A védettség 3 éven át tart, ekkor emlékeztető oltásra van szükség. A védőoltást a háziorvos vagy a gyermekorvos is beadhatja, de oltóközpontokhoz is fordulhatunk.
