Változatos tájakat és változatos természeti jelenségeket ölelnek fel Magyarország északi részei, ahol a tájképet meghatározó Északi-középhegység – a Zemplén, az Aggteleki-karszt és a Bükk – hegyvonulatai mellett már az Alföldre jellemző élőhelyek is előfordulnak, és a kettő közötti átmenet is gazdag élővilágot, illetve kulturális örökséget rejt. A tájjal való ismerkedés egyik legnépszerűbb kezdőpontja a Bükk, ahol a könnyebb kirándulásra vágyók, és a nehezebb kihívásokat keresők egyaránt megtalálhatják a nekik való útvonalakat.
A bükki túrák egyik legnépszerűbb és legkényelmesebben elérhető kezdő-, illetve végpontja Lillafüred és a Garadna-völgy, ami ugyan busszal is könnyen elérhető, a tájjal való ismerkedést mégis érdemes inkább a Miskolctól Garadnáig tizennégy kilométeren keresztül kanyargó kisvasúton kezdeni. Számos jelzett túraútvonal indul ebből a völgyrendszerből a Bükk-fennsíkra és a hegység más tájai felé. A hét erdészeti tanösvény közül öt ebben a régióban található, míg egy-egy tanösvény várja a látogatókat az Aggteleki-karszton és a Zemplénben is.
Az erdészet erdeiiskola-programjának egyik első lépéseként még 2002-ben átadott, valamivel több, mint három kilométeres Forrásvölgy-tanösvény a lillafüredi kisvasút miskolci végállomásának közvetlen közeléből indul, de igazi erdei környezetbe, és jellegzetesen bükki tájba kalauzolja látogatóit. Az elsősorban iskolásoknak szánt, minimális szintkülönbségű, kényelmesen járható ösvény nagyrészt gyertyános-tölgyes erdőkben halad, majd az ösvény nevét is adó, megragadó szépségű szurdokvölgy mellett az érdekes természeti és kultúrtörténeti emlékhelynek számító Kecskelyuk-barlangot is érinti. Az egyes állomások az erdei – a Bükkre jellemző – életközösségek jellegzetességeit, az erdő- és vadgazdálkodás alapvető fogalmait mutatják be.
A Tárnics- és Kőbalta-tanösvények Répáshuta közelében találhatók, és az erdőhöz, mint életközösséghez kapcsolódóan mutatják be az erdészeti munkát, illetve egy olyan jellegzetes települést, ami kialakulása és történelme során szoros kapcsolatot alakított ki az erdővel.
Az általános iskolai környezeti oktatás kiegészítése volt a fő célja a Pisztráng-tanösvény kialakításának is, amelynek vonzerejét minden bizonnyal az is nagyban növeli, hogy a lillafüredi kisvasút garadnai végállomásától indul. A tanösvény közelében emellett más érdekes természeti és kultúrtörténeti látnivalók is akadnak, mint az őskohó, vagy az 1930-ban létesített, ma is működő – és látogatható – pisztrángtelep.
A különleges, egyedi élővilágot rejtő Garadna-völgy viszonyaihoz alkalmazkodva a tanösvény állomásain kiemelt szerepe van a víznek, a vizes élőhelyek jelentőségének. Emellett a szénégető boksák működéséről is képet kapnak a látogatók, és az ismeretterjesztő táblák ott is a fával és vaddal való gazdálkodás legfontosabb szempontjairól szólnak.
A jelzett turistautak mellett az egyik legkevésbé látogatott hazai középhegységben, a Zemplénben is kialakított egy tanösvényt az Északerdő Zrt. A Páfrány-tanösvény a május elején újrainduló pálházi kisvasút rostallói végállomásától indul. A Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeit is megmutató vasútvonal mellett a tanösvény sem szűkölködik látnivalókban, és csendben, figyelmesen végighaladva rajta, sok különleges élménnyel gazdagodhatunk.
Az ország legeldugottabb szegletei közé tartozik az Aggteleki-karszt is, a szin-szelcepusztán felépült Borz-Alom erdei iskolához kapcsolódóan építették ki az erdészet munkatársai a Borz-tanösvényt. Szintén elsősorban az iskoláskorúak ismereteinek bővítését tartották szem előtt, főként az erdei életközösségek és az erdészet-vadgazdálkodás összefüggéseit bemutatva, de az Aggteleki Nemzeti Parkkal közösen kezelt terület miatt ezen a tanösvényen nagyobb hangsúlyt kap az erdészet és a természetvédelem kapcsolata.
