Kategória: Lapszemle

Oldal 67/77

A HÁBORÚS ÖSSZEOMLÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Az első világháború harmadik esztendejében, 1917-ben a kormány arra kényszerült, hogy a hátországi nehézségek mérséklésére az erdőgazdálkodásban is fokozott ellenőrzést, tervelőírásokat vezessen be. Előbb csak a fakitermelési engedélyek egyszerűsítését, majd a kötelező erdőkitermelések elrendelését alkalmazta. Végül a Magyarországi Faértékesítő Hivatal 1918-as életre hívásával minden fatermék forgalmát ellenőrizte, illetve – a hiánygazdasága jellemzően – magához vonta.

ERDŐ, ERŐ, EGÉSZSÉG

Végre itt a gyönyörűséges kirándulások ideje! Az élettől zengő erdőben való túrákhoz igazán egészséges, nagyon finom és nem utolsósorban olcsó útravalókat kínálunk. Régi háziasszony-tanácsadó könyvekből nem maradhatott ki az „útravaló-pogácsa” receptje, hiszen anélkül nem indulhatott senki útra. Tegyünk így mi is és süssük meg otthon a hátizsákba valót. A különféle olajos magvakkal dúsított pogácsák, kenyerek, kiflik nem csak finomak, de egészségesek és táplálóak is egyben.

NÉPBETEGSÉG AZ ALLERGIA

Feltöltődés, sok napsütés, mind több szabadban töltött program. Mindenekelőtt ezeket várjuk a tavasztól. A virágporra érzékenyeknél azonban a felhőtlen örömhöz üröm is társulhat, nevezetesen az allergia. Nekik sem kell azonban bezárkózniuk, a kellemetlen tünetek enyhíthetők.

VENDÉGCSALOGATÓ HAGYOMÁNYOK BÁCS-KISKUNBAN

Szemben a sokak által gondolt tévhittel, az erdészek, erdőgazdálkodók tevékenysége messze több annál, hogy az erdőt járják, és kivágatják a fákat. Sőt, az alaphivatásuk is egyre összetettebb, az erdőgazdálkodáson, természet- és környezetvédelmen kívül mind nagyobb hangsúlyt kapnak benne a közjóléti feladatok. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársainak szerepvállalása pedig talán még ezeken is túlmutat. Lássuk a példákat!

FEHÉR BARÁTOK AZ ARBORÉTUMBAN

Cseke Péter színész, rendező, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója sok szállal kötődik a természethez. Így született az a különleges előadás, amit múlt nyáron a Kecskeméti Arborétumban mutattak be. Az Újvilág Passiót társszerzőként és rendezőként is jegyző művésszel a nagy formátumú passiójáték műhelytitkairól, és kedves erdőiről beszélgetünk.

BÖJTI MULATSÁGOK

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülve a böjt az önmegtartóztatás, lelki önvizsgálat ideje. Ám a gyermekek, fiatalok a régi időkben sem tudták kerek negyven napon át megtartani a csöndet, tavaszváró játékos mulatságokat rendeztek a faluszéli réteken. Így van ez manapság is, legalábbis az állami erdőgazdaságok erdei iskoláiban, természetismereti központjaiban, kisvasútjain. Hosszú téli alvás után minden tavaszelőn megelevenedik az erdő, a rét, és nem csak a madarak énekétől hangos a környék.

KISRAGADOZÓKBAN NAGYOK VAGYUNK

Hazánk területén nyolc menyétféle ragadozó fordul elő, amelyeket összefoglaló néven kisragadozóknak nevezünk. Ebbe a csoportba tartozik a mindössze egy grammnyi kölyköt szülő menyét éppúgy, mint az őszre akár negyedmázsányira meghízó borz. A hazai állatvilág mostoha fajainak mondhatjuk őket, mivel a mai napig csak igen keveset tudunk róluk. A kisragadozók állományáról nagyon nehéz adatokra szert tenni, mivel legtöbbjük meglehetősen rejtett életet él, többnyire alkonyattól hajnalig mozog. Ráadásul némely fajok nehezen megkülönböztethetők, így állományfelmérésüknél gyakran élve fogó csapdázást alkalmaznak.

VISSZATÉRT A NÁDI FARKAS

Újra megjelentek a sakálok hazánkban. A hír igen örvendetes, hiszen olyan csúcsragadozóról van szó, amelynek a mezőgazdasági termelés szempontjából gyakran káros kisemlősök az alapvető táplálékai.

SOMOGYI FAMATUZSÁLEMEK

Somogy az ország egyik legerdősültebb megyéje. Területének közel harmadát borítják a változatos fafajú erdők, amelyekben sok szép famatuzsálem is látható többnyire az utak, nyiladékok szegélyén.

GYÜMÖLCSFAMENTŐ ERDÉSZ

Kovács Gyula 1980 óta a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze. Munkaterületének része a göcseji tanyavilág, ahol az Alföldtől eltérően az elszórtan álló házakat nem a puszta, hanem összefüggő erdőség kötött e össze. A tanyasi emberek önellátóak voltak, maguk termelték a kenyerüket, borukat, a gyümölcsöt. A tanyasi lét azonban egyszer csak a végéhez ért, és azzal együtt enyészetnek indultak a gyümölcsösök. A göcseji erdész akkor kezdte felkutatni és megőrizni a régi fajták utolsó egyedeit.

VÉDELMI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN

A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. az ország 12 megyéjében – Magyarország északi felében – összesen 38 ezer hektár kisebb-nagyobb területet kezel. Ezek a Magyar Honvédség lőterei, gyakorlóterei, vagy egyéb katonai célokat szolgáló területek, ahol a honvédelem feltételeit talaj- és településvédelmi, közjóléti és más közérdekű célok érvényesítésével együtt biztosítjuk. Ezeken túl az erdők fenntartása, fejlesztése és az ehhez szükséges anyagi források megteremtése is feladatunk ezeken a területeken.

IGAVONÓK A FAKITERMELÉSBEN

A fakitermelés meghatározó munkaművelete a közelítés, amely a ledöntött és általában gallyaitól is megfosztott szálfának a mozgatását jelenti az erdőterületen. A kitermelt fák nagysága, a munka milyensége és a terepviszonyok határozzák meg, hogy erre milyen eszközt használunk. A speciális gépek mellett újra reneszánszukat élik az igavonó lovak.

CSONTBA VÉSETT ÉLMÉNYEK

A csontfaragás minden valószínűség szerint egykorú a vadászatt al. Művészi hajlammal megáldott őseink az állatok csontjából, agancsaiból különféle használati és dísztárgyakat faragtak. Mindez azonban igaz napjaink erdőjáróira is: Bencze László eredeti szakmáját elhagyva, ha nem éppen a vadont járja, a csontok megmunkálásával foglalkozik.

NEM A MIÉNK, NE VIGYÜK HAZA!

Lassan megenyhül a fagy, és egyre hosszabb ideig élvezhetjük a napsugarakat. A csíkos hátú vadmalacok még nagyon kicsik, de bizalommal várják a kikeletet. Az erdő koronás fői, a gímszarvasok pedig éppen fenséges trófeájukat, az agancsukat hullajtják. Nincs visszaút, a természet jelzi, hogy érkezik a tavasz! De erre utalnak az erdőkben mind gyakrabban feltűnő kirándulók is. Ők mindenképpen fogadják meg tanácsainkat.

EGY ELFELEDETT GYÜMÖLCSFA: HÁZI BERKENYE

A középhegységek melegebb, délies kitett ségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.

ERDŐTISZTEK, ERDŐŐRÖK, ERDŐCSŐSZÖK

A magyar erdőgazdálkodás történetében az 1879. évi erdőtörvényt követően épített ék ki először a teljes erdészeti adminisztrációt. S kisebb-nagyobb eltéréssel tulajdonképpen ez az erdészeti szervezet működik napjainkban is.

TARKA FARSANG

Itt a farsang, áll a bál – szól a nóta, s ha esetleg bálba nem is megyünk, a kissé szomorkás, ködbe burkolózó tél végi délutánokon, hosszú estéken jól eshet egy kis móka, mulatság. Összejönni a barátokkal, beszélgetni, megvitatni az élet nagy dolgait, játszani és persze jókat falatozni együtt. A farsangi kavalkádot az asztalra kerülő színes ételekkel is megidézhetjük. A változatosság igencsak jót tesz a szervezetünknek a téli hetek után, miközben a szemünket és a lelkünket szintén gyönyörködteti.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 65
  • 66
  • 67
  • 68
  • 69
  • ...
  • 77
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.