Oldal 15/19
A vitaminok és az ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk zavartalan működéséhez. Változatos étkezéssel természetes forrásból hozzájutunk e nélkülözhetetlen vegyületekhez. Az őszi, téli hónapokban azonban szükség lehet a pótlásukra.
A térséget elöntő vörösiszap-áradat második évfordulóján avatt ák fel Devecserben a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával felépült ökumenikus kápolnát.
Dr. Diófási Lajos, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egykori igazgatója sajnos már nem élhette meg a 83. szüretet.
Az ország legkorosabb kocsányos tölgye a maga két évszázadával, szinte érintetlen természet az Ormánságban és a Kelet-Mecsekben, kétezer éves történelem ma is látható nyomai, hazánk egyik legjobban kiépített turistaútvonal-hálózata, több mint kétszáz forrás, növényritkaságok, erdei kisvasút, Magyarország első erdei kalandparkja – és még mi minden, ami felfedezésre várhat a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken Baranya megyében! Lehet a turista bakancsos, kirándulhat kerékpárral, autóval, kenuval, netán lóval, biztos, hogy maradandó élményekkel gazdagodik e változatos szépségű vidéken.
Rohanó világunkban mind gyakrabban fordulunk a természethez segítségért, hogy megértsük környezetünk és önmagunk változásait. Újra tanuljuk, mily sokat ér egy kis elcsendesedés, mely helyreállítja zaklatott lelkünket. Keressük a tiszta „forrásokat”, próbáljuk kizárni azt a rengeteg civilizációs ártalmat, ami megbetegít bennünket. A természet erejét fedezhetjük fel a gyógyító növényekben is.
A mindennapi életünk részévé vált mobiltelefont ma már messze nem csak kapcsolattartásra használhatjuk. Az okos készülékcsodák navigálnak, informálnak, figyelmeztetnek, helyettesítik a telefont, a noteszt, az ébresztőórát és úgy tűnik, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Egy egészen új fejlesztés például az erdészek munkáját könnyítheti, gyorsíthatja.
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően hazánkban részben az 1852. évi osztrák (Erdély), részben az 1812. évi erdőtörvény maradt érvényben. Ezek azonban sem gazdasági, sem erdészett udományi szempontból nem feleltek meg a kor követelményeinek. A tőkés átalakulás „erdőfaló” tevékenységét ugyanis nem tudták megakadályozni. Másrészt pedig az 1860-as évek erdészett udományát össze sem lehet hasonlítani az 50 évvel korábbiakkal. Szükség volt tehát egy újabb törvényre.
Pár nap pihenés minden évszakban jólesik. Miközben izgatottan csomagoljuk a bőröndjeinket, a legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy egy kisebb baleset vagy hirtelen jött megbetegedés milyen könnyen elronthatja idillünket. Pedig ha kellően felkészülünk, az egyszerűbb betegségeket is könnyen kezelhetjük anélkül, hogy ismeretlen orvoshoz vagy gyógyszerészhez kellene fordulnunk panaszainkkal.
Korunk legújabb szabadidős tevékenysége, a geocaching 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult világhódító útjára. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált. Mára több ezer, apró ajándékokat tartalmazó dobozkákat rejtenek el szerte a világon, amelyekhez a közös weboldalon közzétett koordinátákat követve helymeghatározó készülék segítségével juthatnak el a csatlakozó jákékosok. A kincskeresés ősi szenvedélyén alapuló játék egyesíti a korszerű technikát a természetjárással és az ismeretterjesztéssel. A mind népszerűbb természeti kalandozásnak azonban árnyoldalai is vannak.
Itt a nyár! Ha tehetjük, menjünk kirándulni, járjuk az erdőt, pihenjünk a vízpartokon, élvezzük a szabadságot. Kellő elővigyázatosság persze ekkor sem árt, különben kedvünket szeghetik a kellemetlenkedő apró vérszívók, vagy az erős napsütés. Ha mégis megtörtént a baj, igyekezzünk azt mihamarabb orvosolni.
A erdők közös birtoklása ősi, még a feudalizmus előtti időből fennmaradt tulajdonlási forma. A feudális viszonyok közepette a földesurak között (örökösödés miatti aprózódás), a földesúr és a jobbágy (bár itt csak a használatra vonatkozott ), illetve a kiváltságos helyek, székelyek, szászok, jászkunok, hajdúk viszonylatában egyaránt általános volt a közös birtoklás. Igaz, a 18-19. században mind terhesebbé vált, amit nemcsak a közös tulajdonból, használatból adódó nézeteltérések, hanem az erdők általános állapota is mutatott.
Somogy megye természetrajza rendkívül változatos. A homokpusztától a már-már hegyvidéki érzületet keltő Zselicségig a látnivalók széles tárházát kínálja, és ez rányomja bélyegét az erdőkre is. A térség vadállománya méltán világhírű. De olyan ritkaságot is rejtenek a belső-somogyi homokvidék égerlápjai, mint az adrovandra nevű szigorúan védett húsevő növény, amelynek az egész világon mindössze 50 lelőhelye ismeretes. Itt eni fennmaradását nagyban köszönheti a körültekintő erdőgazdálkodásnak. Mivel hazánk égerállományának a felét a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, szinte letéteményese e harmadkori élő kövület megőrzésének.
Medvegyev orosz miniszterelnök a napokban meglátogatott egy gazdaságot, amely az Egyesült Államokból nemcsak szarvasmarhákat importált, hanem meghívott néhány cowboyt is, hogy segítsenek fellendíteni Oroszország küszködő húsiparát.
A SUNWO Zrt. és a Szent István Egyetem a zöldenergiatermelés ékkövének tartott kínai császárfa (Paulownia) Smaragdfa ® védjegyet viselő fajhibridjének hazai adaptációjával, illetve hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokra kötött megállapodást. Az együttműködő felek a Növények Napja programsorozat keretében május 18-án facsemetéket ültettek a Genetikai és Biotechnológiai Intézet kísérleti terén, Gödöllőn.
A Szent István egyetem rektora és a Magyar Lovas Szövetség elnöke 2007-ben kötött együttműködési megállapodást a másoddiplomát adó felsőfokú lovasképzésre. Ezzel sikeres, egyedi vállalkozás indult útjára. A házigazda az egyetem világhírű, idén 225 éves – korábban egyetemként működő – Állatorvos-tudományi Kara. Azóta három szemeszterben – az idén végzőkkel együtt – hetvenen szereznek diplomát a Lovastanár (hippológus) szakon.
A Magyar Borok Háza Alapítvány kuratóriuma továbbra is járja a borvidékeket. Tir Dezső elnök szerint küldetést teljesít a grémium, elvégre az alapítvány alapító okiratában is az szerepel, hogy a kuratórium a magyar borászat és borkultúra fejlesztésén fáradozik. Az elmúlt húsz évben kisebb-nagyobb sikerek jellemezték a tevékenységet, hiszen csaknem féltucat borok háza épült fel az országban. A kuratórium legutóbbi ülésének május 21-én, Egerben az Egri Csillagok Zrt. adott otthont, ahol Pál Sándor, a cég főmérnöke, egyben az Egri Hegyközség elnöke és Tarsoly József hegybíró, a hegyközség titkára adott tájékoztatót a náluk folyó munkáról.
A Pannon Egyetem Agrártudományi Centrumának Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, kísérleti borainak bírálatára invitálta a Balatoni Borrégió jeles szakembereit, valamint több szőlészeti-borászati kutatással foglalkozó intézmény kutatóit, egyetemi oktatóit. Az FVM SzBKI intézményhálózatának 2008. évi átszervezését követően ez volt az első olyan borbírálat, ami átfogó képet igyekezett adni az intézet alapfeladatát jelentő kutatási témákról. Az elmúlt években ugyanis a finanszírozás alapját adó Jedlik Ányos, illetve Baross Gábor pályázati programokhoz kapcsolódva tematikus borbírálatokat szerveztek a badacsonyi intézetben, amik befejezésével most újra az intézeti alaptémák közé vették fel a bírálatot.
Az őszibarack Magyarország egyik legeredményesebben termesztett gyümölcseinek egyike. A nagy hagyományokkal rendelkező Buda környéki termőtáj is Pest megyében található, de Ceglédtől Szobig hasonlóan szép eredményeket érnek el. A termesztés legfontosabb kockázatát ma a téli és tavaszi fagykárok jelentik – amik idén is nagy mértékben befolyásolták a várható termésmennyiséget –, valamint a kártevők, kórokozók fellépése, károsításuk mértéke.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
