Oldal 18/19
Több mint 2300 éve valószínűleg Arisztotelész jegyezte le először, hogy az éjjeli rovarok vonzódnak a fényhez, de a jelenség egyértelmű magyarázatát még ma sem ismerjük. Nagyon hasznos információk forrása ugyanakkor, hogy az adott kor színvonalának megfelelő fényforrásokkal (gyertya, petróleumlámpa, később hordozható áramfejlesztővel működtetett lámpák) rovarászok hadai gyűjtötték és gyűjtik ma is az éjjeli rovarokat.
Bármennyire is meglepő, az ország legfátlanabb vidékén, Békés megyében három település, Gyula, Sarkad és Doboz határában az erdősültség meghaladja az országos átlagot. Egybefüggő hatalmas rengeteget alkotnak a zömében őshonos fák, ami alföldi viszonylatban ugyancsak ritka jelenség. Már honfoglaló őseink is felfigyeltek a terület értékeire, így az államalapítástól kezdve oklevelek, feljegyzések szólnak arról, milyen kincseket is rejtenek a Körösök vidékének erdei.
Vadregényes tájak, elfelejtett falvak, burjánzó természet, sűrű, haragos zöld, elegyes lomberdők és robajos zajjal megriadt szarvas rudlik és vaddisznó kondák fogadják a Tolnai-hegyhát déli részére érkező, kíváncsi vándorokat. A szinte soha nem hallott települések és a körülöttük meghúzódó erdős rengetegek sok-sok történetet, emléket, mesebeli tisztásokat, lassan csörgedező forrásokat rejtegetnek.
A török kiűzése, majd a Rákóczi-szabadságharc után a 18. század az újjáépítés évszázadaként vonult be a magyar történelembe. Az újjáépítés természetesen érintett e az erdők ügyét is, miközben az 1700-as évek a modern kori erdészeti tudományok megteremtésének időszaka Európában.
Az erdők és mezők a gyógynövények gazdag tárháza. Gyűjtésükkel értékes, újjáélesztésre méltó népi hagyományhoz térünk vissza, miközben a természetet járjuk, mozgunk a szabadban, kikapcsolódunk. Mint azonban mindennek, a gyógynövények gyűjtésének is megvannak az írott és íratlan szabályai, saját biztonságunk és környezetünk védelme érdekében egyaránt.
Gyalog-, vízi- és kerékpáros túrák lehetőségével, a vén Rezét gőzös által vontatott kisvasút szolgáltatásaival és megannyi élmény ígéretével hívogatja a turistákat Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Ezt a különleges élőhelyet, a védett növény- és állatfajokat, és az egyedi erdőtársulásokat a Gemenc Zrt. tartja fenn. A természetvédelem és tájkultúra ápolása mellett az erdőgazdaság teljes szolgáltatást nyújt az ökoturizmus kedvelőinek: a bakancsos kirándulókra gondolva díjnyertes turistatérképpel és kiváló minőségű szállásokkal is várja a kikapcsolódást keresőket a világrekorder gímszarvasok és a csíkos hátú vadmalacok hazájában.
Havonta megjelenő gépesítési mellékletünkben lehetőséget kínálunk a gépgyártóknak és forgalmazóknak, hogy rövid ismertetővel és fotóval ajánlják szezonális termékeiket a gazdálkodóknak, mezőgazdasági vállalkozóknak. Júniusi számunkban a 2-4 méter közötti munkaszélességű függesztett vagy vontatott kaszálógépeket kívánjuk a gazdálkodók figyelmébe ajánlani.
Az idén május 17-20. között rendezte meg a Hungexpo Zrt. az év legnagyobb gépipari szakkiállítását, ahol a gyártástechnológiákban alkalmazható korszerű gépek, robotok vonultak fel, megtöltve az „A” és „D” pavilonokat. Ezúttal kilenc ország 311 kiállítója mutatkozott be a szakmai közönségnek. A kiállítók nagy számát, illetve a gépválasztékot figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy az ipari termelés kezd kilábalni a válságból és felfelé ívelő pályára kerülni.
Valódi kincsek gazdag tárházát rejtik a túrázni és pihenni vágyóknak is a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetei által szakszerűen vagyonkezelt állami tulajdonú erdőterületek, ahol a legtöbb nevezetesség jelzett utakon, könnyebb-nehezebb túrákkal megközelíthető.
A mohácsi vész után hamarosan három részre szakadt Magyarország erdészeti emlékei jellemzően egy hadban álló, illetve háborúknak kitett területhez kapcsolódnak. A korabeli hadviselés ugyanis igényelte a fát, akár nyers, akár feldolgozott , netalán vegyi átalakításon átesett formában. Ez utóbbihoz a puskaport említhetjük meg, amelynek egyik alkotórésze a faszén.
Májusban-júniusban kellemes édeskés illat lengi be az alföldi tájat, köszönhetően az úton-útfélen fehér csüngő fürtökben nyíló akácfáknak. Ha kedvünk szottyan, akár bele is haraphatunk az ízletes pillangós virágokba, csak arra vigyázzunk, hogy a méhek is szívesen látogatják. Talán sokan nem tudják, hogy az Alföldhöz ma már vitathatatlanul hozzátartozó akác mintegy 250 éve a tengerentúlról került hozzánk.
A Duna-Tisza köze nemcsak pusztáiról nevezetes, hanem a végtelen síkságon fellelhető erdőségeiről is, melyek vonzzák az erdőjárókat, a természet barátait.
A napsütés, a hajnali pára és a mind kellemesebb hőmérséklet a kullancsok szaporodásának is kedvez. Kirándulás előtt gondoskodjunk ezért a kullancsok elleni védelemről, a túrából hazaérve pedig alaposan nézzük át magunkat. A kullancsok által terjesztett betegségek akár súlyos kimenetelűek is lehetnek, ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a védelemre egyaránt.
A kellemes időben mind többet kirándulunk, sétálunk, túrázunk. Mégis milyen lábbeliben induljunk útnak? A kérdés szakszerű megválaszolásában a Mauna Műhely tulajdonosa, Mosonyi Panni segített, aki idestova 11 éve vezeti a nagymarosi családi vállalkozást.
Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel – összegezte a hétköznapokat lapunknak adott köszöntő interjújában Baranyay László. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: az erdőgazdaságok szerepe pótolhatatlan a vidékfejlesztésben. Reméli, hogy a környezettudatosság erősödésével csökken az emberi felelőtlenség, amelynek sokszor látják az erdők a kárát.
Itt a tavasz, irány az erdő! Még a könnyű erdei sétát is megkeserítheti azonban, ha hiányos felszereléssel, nem megfelelő ruházatban indulunk útnak, nem is beszélve a hosszabb – akár több napos – túrákról. Gondoljuk tehát jól át, mit veszünk fel és mit rakunk a hátizsákba!
Magyarországon évente több ezer hektár erdő- és vegetációtűz pusztít. Ezek 99 százalékát ember okozza, túlnyomórészt gondatlanságból! Az erdőtüzek miatt sokszor kell autópályákat, főutakat lezárni, de lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek. Az erdőben kialakuló koronatüzek nem csupán a teljes növényzetet semmisítik meg (fákat, cserjéket, lágyszárúakat), de sok állat sem tud elmenekülni a tűz elől.
A fát legelőször az ősemberek használták melegedésre, a vadállatok távoltartására, ételeik elkészítésére. A tűzifa megszerzéséért, birtoklásáért, használatáért törvények születtek, melyek többször viszályt is okoztak. Termelése, kereskedelme a föld kincseinek (szén, kőolaj, gáz) felfedezését követően sem szűnt meg, csak átrendeződött a fontossága.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
