A kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás ellen az egyik leghatásosabb módszer a védőoltás, mely már egyéves kor feletti gyermekeknek is adható. A védőoltás két alap, majd egy emlékeztető oltásból áll, és a biztos védelem a második oltás után 10-14 nappal alakul ki. Érdemes tehát már a kullancsszezon előtt, ősszel megkezdeni az oltási sorozatot. A tavasszal, vagy nyáron kért védőoltásnál pedig a szakorvos úgynevezett gyorsított sémát javasolhat. Ne feledjük azonban, hogy kullancscsípés után 28 napig nem célszerű elkezdeni az oltást.
A kullancs leginkább a vékonyabb bőrrel borított testhajlatokat, lágy részeket, illetve a hajas fejbőrt kedveli. Eltávolítása pedig közvetlenül a csípés után a legkönnyebb. A csípés helyén keletkező apró bőrpír természetes reakció, ha azonban növekvő, középen fehér, szélén piros folt alakul ki, mely rossz közérzettel, hányással, gyengeséggel is társulhat, azonnal forduljunk orvoshoz. Ezek ugyanis a Lyme-kór tünetei, mely védőoltással nem előzhető meg. A vírusos agyhártyagyulladás tünetei – a tarkómerevség, magas láz, fejfájás és rosszullét – a fertőzött csípést követően gyorsabban – 7-21 nap múlva – mutatkoznak, és a betegség idegbénulással is járhat. Pánikba esni azonban nem szabad, mert időben kezdett gyógykezeléssel mindkét betegség gyógyítható.
HOGYAN TÁVOLÍTSUK EL?
A kullancs lárváit és nimfáit injekciós tűvel kell kipöccinteni a bőrből. A kifejlett kullancsok veszélytelen eltávolítására született az egyszer használatos kullancseltávolító kanál, melyet a gyógyszertárakban, az állatpatikákban és a gazdaboltokban is beszerezhetünk, de csipesszel is megoldható. Semmiképp ne használjunk krémet, vagy alkoholt, ne próbáljuk meg tekergetéssel kiszedni vagy kipiszkálni, mert a kullancs megsértésével, összenyomásával könnyen a szervezetünkbe kerülhet a benne található fertőző anyag.
TÉVHITEK
• Csak az erdőkben találkozhatunk kullanccsal.
Valóság: Az enyhe telek miatt már egész évben folyamatosan támadnak a kullancsok, de főként nyár elején és ősszel. Igazi élőhelyük a talajhoz közeli növénytársulások, ezért otthon a kertben vagy a parkban is belénk fúródhat.
• Csak egy-két betegséget terjeszt.
Valóság: A kullancsok szúrásukkor önmagukban is okozhatnak például bőrgyulladást, allergiát, mérgezést, a nagyobb gond mégis az, amikor a sebzésen át az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusával, a Lyme borreliosis, klasszikus nevén a Lyme-kór, a tularemia, a Q-láz, az ehrlichiosis, a babesiosis, a mediterrán foltos láz, vagy a TIBOLA kórokozóival megfertőzik az áldozatukat.
Gombamérgezés
NE SAJNÁLJUK RÁ A PÉNZ!
A saját szedésű gombákból az étel elkészítésekor mindig tegyünk félre néhány darabot, hogy az esetleges mérgezés kezelésekor pontosan tudjuk milyen gombafaj okozta a bajt.
Gombamérgezés gyanújakor pedig minél hamarabb forduljunk orvoshoz. Ha a tünetek a gombafogyasztást követő 12 órán túl mutatkoznak, azonnal hívjunk mentőt! Árustól csak akkor vásároljunk gombát, ha engedélye és bevizsgálási papírja is van az árult gombáról. A legbiztosabb, ha a saját szedésű gombát is megvizsgáltatjuk gombaszakértővel, és még véletlenül sem kóstoljuk meg nyersen, a hazánkban gyakori gyilkos galócának az apró töredékei is mérgezők.
LAPPANGÁSI IDŐ
♦ Gyilkos galóca: 6–24 óra
♦ Légyölő-, párducgalóca: 15 perc–2 óra
♦ Susulyka, tölcsérgombafélék: 15 perc–4 óra
♦ Göngyöltszélű cölöpgomba: 1–4 óra
GYANÚS JELEK
♦ Hányinger, hányás
♦ Émelygés, szédülés, nyugtalanság, hallucinációk
♦ Bénulás, légzési elégtelenség
♦ Hasi fájdalom, hasmenés
♦ Alacsony pulzus
(Az oldal a Patika Tükör egészségmagazin összeállításában készült.)
