Oldal 74/79
Írott-kő, Őrség, Vend-vidék, Vasi–Hegyhát, Rába-völgye, Marcal-medence, Kemeneshát és Kemenesalja. Csupa érdekes név, melyek csodálni való természeti értékeket takarnak, s egyben letűnt történelmi korokra emlékeztetik napjaink természetjáróit, az erdő látogatóit Vas megyében, ahol az erdőterületek közel felét a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli.
Sokunk örömére a hosszú tél után immár végérvényesen beköszöntött a tavasz. Mind több időt tölthetünk a szabadban, élvezhetjük a nap jótékony sugarait, nagyokat kirándulhatunk. Ez pedig nem csak jó kedvre derít, de a szervezetünket is feltölti, ellenállóbbá teszi.
A lombfakadással egy időben nyíló madárcseresznyefa (Cerasus avium) már messziről szembetűnik az ébredező erdőben, mert virágai szinte teljesen fehérbe öltöztetik. De ez a hazánkban viszonylag kevés figyelmet kapó fafaj minden évszakban gyönyörű.
Hegyvidékeinken, kiváltképp bükköseinkben, gyertyánok között futó patakok mentén már messziről érezhetjük a medvehagyma fokhagymára emlékeztető illatát, ami semmiképp sem mondható kellemetlennek. A Mecsekben, Bakonybél környékén, vagy a Gerecsében szinte egybefüggő medvehagyma-mezők várják a tavaszi túrázókat. Jómagam legutóbb Pusztamarót környékén jártam medvehagyma-lelő kiránduláson.
Amikor az 1848. áprilisi törvényekkel az ország polgárait egyenlővé tették, egyben megteremtették az egységes polgári (föld)tulajdont is. Következésképpen az addigi úrbéri szolgálatok eltörlésével az „ellentételezésként” kapott földek és juttatások a jobbágyokhoz kerültek. A közös használatban volt erdők, legelők elkülönítése azonban csak hosszabb, akár több évtizedekig elhúzódó folyamat, az úgynevezett úrbéri elkülönítési perek során valósulhatott meg.
Hányféle hangon énekel a fa? Az erdő zúgásától a koncerten felröppenő hegedűdallamig hányféle tónusban szól? És micsoda varázslatos változásokon megy át? Hangszerkészítő mesterek hosszú századok óta kutatják a muzsikáló fák titkát. A hangszerek népes családjából a vonósok üdvöskéjét, a hegedűt kiragadva, néhány érdekességet mi is megtudunk Magyar József hangszerkészítőtől.
Az erdőgazdák legfontosabb tavaszi tevékenysége az erdősítés, melyhez a magok, illetve dugványok mellett a leggyakrabban facsemetét használnak.
A Föld sok tájával ellentétben szerencsések vagyunk, mert országunk bővelkedik édesvízben. Sokat kell azonban tennünk azért, hogy vízkészletünket hosszú távon megőrizzük. Mindez csak úgy lehetséges, ha ismerjük forrásainkat, s tudjuk, hol, milyen körülmények között erednek a hozzánk érkező folyók.
Dr. Gőbölös Antal nem csak Bedő-díjas erdőmérnök, ökológus érdeklődésű környezetvédelmi szakmérnök, de a természet hajthatatlan szeretője is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kiskunhalasi Sóstói Parkerdőt csak a határozott szakmai fellépésének köszönhető ügyészi óvással sikerült megmenteni a felosztástól a rendszerváltás után.
A tavasz beköszöntével a madarak élete is megváltozik, a nálunk telelők elvonulnak, s helyükre fokozatosan érkeznek vissza a hazánkban költő fajok egyedei. Leghamarabb a seregély, bíbic, barázdabillegető érkezik, a sort pedig egyebek között a gyurgyalag, szalakóta, darázsölyv zárja.
Sokunk példaképe lehet Monspart Sarolta, és nem csupán tájfutó világ- és sokszoros hazai bajnoki címe miatt. Legalább ennyire követendő a szabadidősport iránti elkötelezett sége, például ahogyan nők ezreivel megszerettett e a futást. Meggyőződése, hogy a mozgást sosem késő elkezdeni. A sport ugyanis – kiegészítve az egészséges táplálkozással – egész életünket jobbá, szebbé, és nem utolsósorban hosszabbá teheti.
Dobogókő, Rám-szakadék, Mogyoró-hegy, visegrádi Fellegvár és még számos gyalogosan bejárható, méltán országos ismertségű kirándulóhely várja az erdei kikapcsolódást keresőket a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. A több mint negyven éve a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdőkben az ország első parkerdeit, kirándulóközpontjait alakított ák ki az erdészek, játszóterekkel, sportpályákkal, 700 kilóméteres sétaúthálózattal, kilátókkal. A fővárostól mindössze 30-40 kilóméterre.
Beszélgetésünkhöz keresve sem találhattunk volna jobb helyszínt Turi Attila Ybl-díjas építésszel a budakalászi Faluháznál. Az 1996 augusztusában felavatott épület egyik kedves munkája, szinte névjegye tevékenységének, gondolatiságának. Természetes anyagok alkalmazására törekedett, s a gyökerekhez, a hagyományokhoz kötődést hangsúlyozva beépített e az épület falaiba a lakosság által adományozott régi budakalászi köveket, címeres téglákat.
Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.
Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.
A híradásokból ismert lehet, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erőterületet is károsíthat. A fákat borító jégpáncél miatt az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet. Erről az első hallásra szomorú eseményről mi, erdészek kicsit összetettebben gondolkodunk.
A híradásokból ismert lehet, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erőterületet is károsíthat. A fákat borító jégpáncél miatt az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet. Erről az első hallásra szomorú eseményről mi, erdészek kicsit összetettebben gondolkodunk.
Sokaknak a tél nemcsak a havat, hideget hozza el, és azzal a síelés, korcsolyázás, vagy a szánkózás élményét, hanem vadászattal, disznóvágással is társul. Készülnek a finom vadételek, disznótorosok. De tudjuk-e, hogy ezek a kulináris élvezetek veszélyeket is hordozhatnak? Kellő elővigyázatossággal, felkészültséggel azonban nem lehet baj.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
