Különös jelentőséget tulajdonít az agrárkormányzat a távol-keleti és az arab országokkal való együttműködésnek, ezt mind a nyilatkozatok, mind a közelmúlt orosz, kínai és szaúd-arábiai tárgyalásai is alátámasztják. A kereslet adott: az arab országok fizetőképessége régóta ismert tény, a Távol-Keleten, különösen Kínában pedig évente nagyjából 10 millió fővel nő a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű feldolgozott élelmiszereket. A kínai feltörekvők nem csak egyre fizetőképesebbé válnak, a minőség és az ár mellett a divat is mozgatja a vásárlók döntéseit. A terjedő jóléttel párhuzamosan egyre többre értékelik a tipikusan nyugati élelmiszereket, így az európai stílusú húsételeket, a tejtermékeket, az olasz tésztát és a francia bort. (…)
Nagy lehetőségeket jelenthet a világ agrárbeszállítói számára a rohamléptekkel növekvő keleti élelmiszer-kereslet, de ahhoz, hogy Magyarország is kivegye a részét a felfutásból, minél előbb fel kellene nőnünk. Van azért remény: a technológiaexportban van fantázia, és a baromfiágazat is kifejezetten sikeres üzleteket üthetne nyélbe arrafelé.