Még a hosszú életű fák (pl. tölgyek) is elpusztulnak előbb-utóbb. Így erdeinkben évmilliók óta megbízhatóan, jelentős mennyiségben keletkezik holtfa, nem csoda tehát, hogy evolúciós időtávlatban nagyon sok faj alkalmazkodott hozzá. Ráadásul ezek meghatározó részének a holtfa az egyedüli táplálékforrása. Ha tehát az erdőkben elpusztult fákat maradéktalanul eltávolítjuk, akkor egyik pillanatról a másikra megszüntetjük több ezer faj (rovarok, fabontó gombák, stb.) életfeltételeit. Ezek a fajok pedig nemcsak a rovarászok, madarászok, gombászok fajlistáiról fognak hiányozni, hanem az erdei ökoszisztémák finomra hangolt működéséből is. (…)
Élet az élet után
A hétvégi erdőjáró gyakran teszi szóvá, hogy zavarja az erdőben éktelenkedő facsonkok, földön fekvő törzsek, odvas fák látványa. Merthogy azok csúnyák és nyilván veszélyesek is az erdő egészségére. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy még erdészkörökben is vannak támogatói ennek a véleménynek. Mielőtt kihirdetnénk a „jogerős ítéletet”, talán nem árt megfontolni a következőket.
