A 21 kisvasútból 15 erdei vasút, közülük 11-et nyolc állami erdészeti társaság működtet. A kisvasutakkal utazni a környezettudatosságunk első lépése, hiszen ennek a tömegközlekedési eszköznek jóval kisebb a fajlagos környezetterhelése, mint egy autóé. A kisvasutaknak emellett fontos turisztikai szerepe is van, muzeális jellegű járműveik hangulatából és alkalmazott műszaki megoldásaikból fakadó vonzerejüknek köszönhetően számos szolgáltató vállalkozás tud megmaradni, gyarapodni az érintett térségekben.
A kisvasutak az erdő- és természetjárás motorjai. Megmentésük, felújításuk és működtetésük tehát elsősorban nem üzleti célú. Számunkra nem pusztán a jegybevétel jelenti a sikert, hanem a nemzeti örökség, a nemzeti vagyon megmentése és népszerűsítése. A kisvasutak fejlesztésével mindennél előrébb való célunk a természetvédelem, a belföldi turizmus, a családok aktív pihenésének a támogatása.
Magyarországon a kisvasutaknak történelmi hagyományai vannak. A 15 erdei vasút összesen 195 kilométer hosszan kanyarog az ország különböző térségeiben, és ma már évenként több mint 800 ezren utaznak rajtuk. Az ország erdei vasútjain megvalósított felújításokra az utóbbi néhány évben mintegy 2,7 milliárd forintot fordítottak hét uniós program keretében, melyek közül ötről még 2010 előtt hoztak döntést. A korszerűsítések jellemzően az utasok biztonságát és kényelmét, illetve turisztikai célokat szolgáltak. A Börzsönyben például Márianosztra és Nagyirtás között készült el a hét kilométeres keskeny nyomközű vasútvonal. Szilvásváradon új végállomás épült, új kitérőrendszer és peron teszi kényelmesebbé és akadálymentessé a kisvasutazást. Járműtároló csarnok épült Kismaroson, jelentős pályafelújtás történt a Királyréti Erdei Vasútnál, és személyszállító vagonokat, dízel-hidraulikus motorvonatot és napelemes motorvonatot helyeztek üzembe. Kemencén megújult a végállomás, és a keskeny nyomközű vasutak kiállítóhelye.
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút uniós pályázata keretében teljesen megújult a lillafüredi állomásépület, és benne a hazai kisvasutakat és a bükki erdők látnivalóit bemutató Öko turisztikai Központot hoztak létre. Állomásépülettel (felvételi épület) bővült a Garadna végállomás, valamint elkészült az első dízel-villamos hibrid hajtásrendszerű Mk48-as mozdony. Ugyancsak a lillafüredi kisvasúton az erdőgazdaság saját forrásaiból 2014-ben újra járhatóvá tették a sínlopások és árvízkárok miatt 2008- ban felhagyott vadregényes Papírgyár– Mahóca szárnyvonalat, amelyre azóta is rendszeresen indítanak tematikus különvonatokat.
A Gemenci Erdei Vasút történetében a 2013–2014-es évek jelentős változásokat hoztak. A vasúti megállóhelyek fejlesztése és a kisvasút akadálymentesítése mellett létrehozták a Keselyűsi Fogadóállomást, így a főváros, valamint a Nyugat- és Észak-Dunántúl felől érkező kirándulókat magas színvonalú pihenő- és információs központ várja Gemenc Északi Kapujában. A kisvasút mentén tanösvényeket, kiállításokat és bemutatóhelyeket alakítottak ki, a vízitúrázás és a kisvasút kapcsolatának megteremtésével pedig még értékesebbé és élményszerűbbé válhatott a Gemencen eltöltött szabadidő.
A ZALAERDŐ Zrt. leglátványosabb erdei vasúti fejlesztése a Zakatoló Erdei Iskolához tartozó oktatókocsi. A megfigyeléshez és a vizsgálatokhoz szükséges minden eszköz megtalálható a „guruló osztályteremben”: határozó könyvek, mikroszkópok, bogárnéző tégelyek, távcsövek, továbbá digitális eszközök, fényképezőgépek, táblagépek. A vasúti kocsikat, valamint a különböző pályaszakaszokat ugyancsak megújították.
A KASZÓ Zrt. üzemeltetésébe tartozó erdei kisvasúton az elmúlt években felújították a Kaszó-Baláta megálló közötti pályaszakaszt, kicserélték a talpfákat, s a Karácsony nevű gőzmozdony is méltó tárolót kapott. A Balátató bemutatására létrehozta a társaság a Dr. Marián Miklós sétányt, stégrendszert, a vasútállomás környezetében egy fedett és két nyitott tűzrakóhelyet épített, a gyerekek pedig a kilenc elemből álló, erdei motívumokkal díszített, egyedi kialakítású, erdei játszótérnek örülhetnek.
A SEFAG Zrt. által fenntartott Mesztegnyői Erdei Vasút gördülő állományának (vasúti kocsik, mozdony) a tárolására új fedett szín épült 2013-ban. A pályaszerkezet felújítása is folyamatos. Egy év múlva az országos Kékkörfejlesztések részeként elkészült a Búsvári madármegfigyelő állomás, a mesztegnyői természetőrház, a kakpusztai pihenőhely. Az erdészek számos programmal népszerűsítik az erdei kisvasutazást a SEFAG Zrt. által kezelt erdőterületeken.
Az Almamelléki Állami Erdei Vasút idén ünnepli fennállásának 115. évfordulóját. A Mecsekerdő Zrt. által üzemeltetett „Zselici Csühögő” az ország legkeskenyebb nyomtávú vasútja, és a gyermekes családok közkedvelt kirándulóhelyei (Almamellék és Sasrétpuszta) között közlekedik, ahol a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola korszerűsítése során nemrég a játszótér is megújult. A közeljövőben tervezett beruházások pedig a pályaszerkezet megújítására és a kínált szolgáltatások minőségének javítására irányulnak majd.
Ezekkel a fejlesztésekkel várhatóan nemcsak a kisvasút-barátoknak, hanem minden természetszeretőnek kedvesek lesznek, a már nem is mindig hangosan „zakatoló” erdei vasutak.
