Oldal 23/77
Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút ma Magyarország leghosszabb erdei vasútja. A 109 kilométeres hálózat egészén erdészeti célú fuvarozás, a Lenti és Kistolmács közötti 32 kilométeres szakaszon pedig turisztikai személyszállítás zajlik. Az erdei vasúthoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, és persze a zalai táj ezernyi varázslatos látnivalót tár elénk.
„Jellemzően azokat a fényképeket kedvelem – így a természetfotózás során is –, amelyek egyedi, egyben személyes nézőpontból láttatják a témát, és környezetükbe helyezve, kellően távolról szemléltetik azt. Egy keretet kitöltő, bőgő bika képe – legyen az makulátlan színű és élességű – általában gyors lapozásra késztet, hangulatukat szűknek érzem."
A Mecsek-hegység észak felé nyíló völgyében húzódó tórendszer és a csendes falvak üde színfoltjai Baranya megyének. Egyre többen gondolják úgy, hogy Orfűre érdemes eljutni, majd többször visszatérni – a fokozott érdeklődés pedig folyamatos és célzott fejlesztéseket ösztönöz.
A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.
Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.
Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.
Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.
A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.
Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.
A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.
Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.
Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.
Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.
Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.
Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.
33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.
A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
