Ezúttal az Országos Kéktúra egyik igen izgalmas és sok történelmi vonatkozással bíró szakaszának bejárására hívjuk az olvasókat a Bakony fővárosának is nevezett Zirctől a szélmalmokról híres Tésig.
Dunántúli-középhegység legnyugatibb és egyben legnagyobb tagja a Bakony, mely mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység.
Emellett turisztikai látnivalókkal, pihenőhelyekkel és ismeretterjesztő tanösvényekkel igyekszik a kezelt erdőterületein a természetjárók számára hasznos és zavartalan időtöltést kínálni. Ajánlott kiindulópontunk, Zirc nagy történelmi múltra tekint vissza éppúgy, mint a kirándulásunk során útba eső, legendák övezte Római-fürdő, vagy a jásdi zarándokhelyként ismert Szent-kút. Zirc hazánk legmagasabban fekvő városa, történelme több mint 800 éves, így számos látnivalóval szolgál.
Ciszterci apátság
A hatalmas erdőségekkel körülvett medencében eleinte csak néhány házból állt a település, ahová a ciszterci szerzetesek letelepedtek. Így királyi segítséggel középkori templom és monostor épült, melynek rendkívüli szerepe volt a ciszterci apátságok között.
Napjainkra nemcsak a barokk stílusban megépült ciszterci basilica minor várja a látogatókat, hanem a Bakonyi Természettudományi Múzeum is, hazánk egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. Zircen működik továbbá a híres Reguly Antal Műemlékkönyvtár, valamint a régi idők sörfőző mesterségét korszerű eszközökkel újjáélesztő, 2015 óta működő Zirci Apátsági Manufaktúra.
Akár kerékpárral isA kék turistajelzésről kisebb-nagyobb kitérőket téve még több a látnivaló. A kék jelzésen a Bakony fővárosát a Pintér-hegyi Parkerdőn keresztül érjük el. Az egész évben gyönyörű parkerdőben erdőismereti tanösvény, fedett és fedetlen pihenőhelyek, és játszótér várja a túrázókat, kirándulókat. Bakonynánától nyugatra az aszfaltozott úton eljutunk Alsóperére, ahol Park Szálló, panzió, arborétum működik, betérhetünk a kápolnába, a gyerekek pedig birtokba vehetik a játszóteret, de előtte még útközben felmászhatunk a Csengő-hegyi kilátóba is. A Bakony ezen térsége nemcsak a kirándulóknak, hanem a kerékpárosoknak is kiváló úti cél lehet. A VERGA Zrt. |
Utunkat Zirctől keletre, Nagyesztergáron át folytatjuk. A település határában ered a Gaja-patak, amely a Bakony egyik legfontosabb vízfolyásaként a későbbiekben hosszasan kísér minket. A turistaút erdők és szántóföldek határán halad, ahol egy magtár romja, valamint egy temető emlékezteti a kirándulókat arra, hogy ott egykoron virágzó gazdasági település lehetett, melyet Veim pusztának hívtak.
A később a faluba érkezett német telepesek leginkább az erdő nyújtotta lehetőségeket kezdték kihasználni: meszet és szenet égettek, melyet a közeli nagyvárosok piacain adtak el.
A mai Bakonynánáról azonban a legtöbb természetkedvelőnek, kirándulónak a Római-fürdő jut eszébe, aminek nevét több szóbeszéd is övezi. A legtöbben azt állítják, hogy a római korban a provincia egyik útvonala vezetett keresztül a környező erdőkön, és az utazók fürdőhelyként használták a patakot és annak vízesését. Olvashatunk olyan feltevéseket is, hogy egykoron a római katonák fürdőhelye volt, ezekről azonban nincs megerősített, írásos igazolás. Mivel a szurdokvölgy és a vízesés hivatalosan nem szolgált fürdőként, így nagy valószínűséggel a névadást a sziklafalak között áttörő Gaja-patak által formált medencék inspirálták.
A kirándulók pihenését a VERGA Zrt. által kialakított fedett, illetve fedetlen pihenőhelyek és tűzrakók teszik még komfortosabbá. Társaságunk 2020-ban egy parkolót is kiépített Bakonynána szélén, így akár kellemes délutáni kikapcsolódásnak is kiváló úti célja lehet családoknak, baráti társaságoknak.
Jásd felé haladva érintjük az erdőgazdaságunk által a Vadalmási-forrásnál kialakított pihenőhelyet, és a kiépített Vadalmási cserkésztábort.
A múlt völgyében
Jásd település és a cserkésztábor között félúton, a Tési-erdők lábánál Árpád-kori kettős sáncú földvárat rejtenek a fák, melyet korábbi kutatások cserépdarabokkal is igazoltak.
Mielőtt beérünk a faluba, a határában megtekinthetjük a még ma is virágzó búcsújáró helynek számító jásdi Szűz Mária-kápolnát.
A jásdi Szent-kút kialakulása Szűz Máriához köthető, aki megjelent a bűnei miatt már hosszú ideje szomjazó Jásdi Péter remete előtt. Mária, karján a kis Jézussal, megmondta Péter remetének, hol kell ásnia ahhoz, hogy vizet találjon, ám ő napokig sikertelenül próbálkozott. Egy szombati napon Péter remete a rózsafüzért imádkozta, melynek Mária-érme beleesett az egyik kiásott gödörbe, ahol egyszer csak víz fakadt föl, alatta pedig fénylőn tündökölt az érmén Szűz Mária. Az ott fakadó víz a legendák szerint egy sánta embert is meggyógyított, így azóta rengeteg gyógyulni vágyó és Mária-tisztelő látogatja meg évről évre a Szent-kutat, sokan igen messze földről érkeznek.
Tésre fel
Utunkat a Gaja-patakon átkelve déli irányba folytatjuk. Jásdról kiérve még pihenhetünk egyet a Siska-forrásnál, mielőtt megkezdjük túránk legnehezebb részét. Jásd ugyanis majdnem 200 méterrel alacsonyabban fekszik, mint az úti célunk, Tés.
A VERGA Zrt. által 2014-ben épített 20 méter magas kilátó a Tési bükkös erdőismereti tanösvény mentén áll, ami keresztezi a kék turistajelzést is, így a kilátót is útba ejthetjük, és akár a tanösvényen keresztül is felérhetünk Tésre. A település leghíresebb látványosságai a Dunántúlon ritkaságnak számító holland típusú szélmalmok, melyek közül az egyik még ma is működik. Különlegességük, hogy a tetőszerkezetük forog, így bármilyen széljáráskor működhettek.
Ha valaki jobban meg szeretné ismerni a Bakony tájait, érdemes több napra készülni, hiszen rengeteg a látványosság.
A kék jelzést követve elérjük a Tűzköves-árkot, ahonnan másfél kilométerre található a VERGA Zrt. által 2016-ban felújított és kibővített 10 fő befogadására alkalmas Károly-lak Turistaház.
Onnan indulva felfedezhetjük a Burok-völgyet is, mely hazánk jellegzetes és különleges kanyonjellegű tájvédelmi területe.
Legyen szó bármely évszakról, a Bakony minden időben csodálatos élményeket kínál a kirándulóknak!
Zeitler Levente
VERGA Zrt.
