A vadregényes Alsó-Duna völgyének holtágakkal szabdalt világa, a gímszarvas és más nagyvad évszázadok óta kedvelt élőhelye, a Bellyei Uradalom egykori központja mind-mind Baja városa és a déli országhatár között található. Ezt a több mint 8 ezer hektáros területet a Gemenc Zrt. Pandúri erdészete kezeli és óvja.
A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, amely Mohácstól délre húzódik a Duna és a Dráva mentén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra, és több tulajdonos után, a 19. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos.
Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.
A nagybetűs történelem
Karapancsán már a 19. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építtetett egy új Vadászkastélyt is, mely már minden esztétikai és kényelmi igényt kielégített. A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, beleértve a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is.
A két kastélyból és majorsági épületekből álló Karapancsa Kastély és Major a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Az elmúlt bő egy évtizedben a Gemenc Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette az épületegyüttest. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is visszaállították. A Kiskastélyban erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhelyet rendeztek be. A korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő módon állították helyre a történelmi jelentőségű kastély kertjét is.
Vadvizek birodalma
A Pandúr-sziget, amelyről az erdészet is a nevét kapta, csak annak fedi fel titkait, aki valóban észreveszi a természet csodáit. A Szeremlei-Holt-Dunán az országban szinte egyedülálló módon, köteles kézi komppal kelhetünk át, a szigeten pedig felkereshetjük az árvizek miatt magas lábakon álló meseszerű Pandúri Vendégházat, és kirándulhatunk a vadregényes hullámtéren, ami különleges hangulatot kínál a zajos, városi környezetből elszakadni vágyóknak.
A jelentős történelmi elődök szakmai munkájának, valamint több erdészgeneráció tudatos erdő- és vadgazdálkodásának köszönhetően kialakult változatos élővilág, a védett növények és állatok sokasága máig megmaradt. Az erdészet által kezelt terület 70%-a természetvédelmi oltalmat élvez. Ikonikus eleme az erdészet kezelésében lévő erdőknek a Pörbölyi Titán, hazánk 12 méteres, és ezzel a legnagyobb törzskerületű fája, egy csodálatos csomoros fekete nyár. A védett és fokozottan védett állatfajok közül él a területen vadmacska, eurázsiai hód, európai vidra, a csodálatos madárvilág védettséget élvező fajai közül pedig a fekete gólya, réti sas, barna kánya és holló.
Erdőrezervátum
A Duna bal partján, Bajától délre található a 75 hektáros Kádár-sziget, ahol 1977 óta – amikor szigorúan védett természetvédelmi területté nyilvánították – nincs erdőgazdálkodás. 1996-tól pedig teljesen megszűnt az emberi beavatkozások lehetősége, mert erdőrezervátummá nyilvánították, ami még nagyobb zavartalanságot biztosít a sziget növény- és állatvilágának.
A megfigyeléstől azt remélik a szakemberek, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás valós képet kaphat a hullámtéri erdők természetes folyamatairól. Jelenleg az erdő spontán felújulására az idegenhonos fásszárúak a jellemzőek. Az erdőrezervátummá jelölést igazoló természetszerű faállomány – az idő előrehaladtával – egyre több famatuzsálemet, kidőlt vagy álló holtfát tartalmaz. Jól látszik azonban a természetes újulat átalakulásából, hogy korunk természeti változásai nem mindig kedvező irányba mutatnak.
A főhercegi kastélykert megújítása
|
Az új Vadászkastély megépítésekor a protokolláris feladatoknak eleget tevő díszkertet is kialakították. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, és 1907-1908 táján megszülettek a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő kerttervek. Anton Umlauft a korszak elismert szakembere volt. 1889-ben a schönbrunni park- és kertegyüttes császári kertésze, 1896-ban pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatója lett. A nevéhez fűződik számos más kastélypark, mint például Eszterháza, Kismarton, Halbturn (Féltorony) tervezése is. A Hercegszántó melletti Karapancsai Kastély és Major történelmi jelentőségű kastélykertjét a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján sikerült 2013-2015. között az eredetihez hasonlóvá tenni. A kivitelezés során a Nagykastély neobarokk díszkertjét is újjávarázsolták, felújították a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrokat, rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, a kastélypark fogadóterét, valamint a terítékhelyet. Megszépült a Majorság teljes területe, és létrehoztak egy gyümölcs-fajtabemutató kertrészt. Helyreállították a vadgesztenye allét és az egykori filagóriát, valamint az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet. A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A kastélykert értékes, védett faállománnyal és madárvilággal büszkélkedhet. Elvégezték az idős, beteg fák fadoktori kezelését és pótlását, valamint kihelyeztek számos madár- és denevérodút.Baricz Árpád
