Oldal 2/8
Már az is különleges, ha egy família hét generáción át folytatja ugyanazt a mesterséget. Kivált, ha e mesterség maga is kuriózum. Írásos feljegyzések tanúsága szerint a Kovács családban 1878 óta apáról fiúra, lányra száll a kékfestő tudomány.
A Ceaușescu-diktatúrából kitörve vitte tovább mindazt, amit nagyapjától kapott örökségül. Tehetségéhez kellő kitartás társult, így mára több európai országban keresettek alkotásai.
Mintha hazajárnék Mátraalmásra a Gembiczki családhoz. Ülünk a tornácon, és ha felemeljük a fejünket, a Galya-kilátó teteje tekint vissza ránk.
Erdeink, az azokat ölelő tájak, a bennük lévő élővilág rejtelmeinek megismeréséhez országszerte a tanösvénytúrák a legalkalmasabbak.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Olyan nincs, hogy valamit Regős József, alias Mókus bácsi ne ismerne a Bükk őstörténetével, a geológiai képződményekkel, az ott élt emberekkel és kultúrájukkal, állatokkal, növényekkel kapcsolatban.
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
Egykor a paraszti háztartások fontos téli C-vitamin-forrása volt, ma jobbára filteres teaként közismert. Pedig nincs is finomabb a hecsedlibe mártogatott farsangi fánknál, vagy a tejföllel behabart, pirított napraforgóval kínált csitkenyelevesnél.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.
Várgesztesen minden kő a várban, és a falu körüli erdőgaléria hatalmas, öreg fái is az évszázadok során itt élő, harcoló és vadászó emberek érzéseit, élményeit, vágyait és természetesen legendáit őrzi, suttogja a látogatóknak.
A Bakony és a Balaton-felvidék erdei számos természetvédelmi értéket rejtenek, megőrzésüket kiemelt feladatának tekinti a területen gazdálkodó Bakonyerdő Zrt.
A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.
Tudják, mi az ütőfa? Nem, nem verekedni való husáng, hanem apró faragott fatábla mézeskalács-sütéshez, ami ugye a legbékésebb foglalatosság.
Izgalmasan szép dolgok születhetnek, ha találkozik a természet a művészettel. A botanikai képek elbűvölő világa emberemlékezet óta rabul ejtette a flóra rejtelmeit faggatókat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
