SZÚRÓS, FINOM, ÉS MÉG GLUTÉNMENTES IS: EZ A SZELÍDGESZTENYE
Egykor a velemiek fő megélhetési forrása volt, még a lehullott – ahogy ők mondják – rigyáját is nagy becsben tartották, a fa minden részét hasznosították.
Címke: hagyomány
Oldal 2/8
REZÉT GŐZÖS KÉT ÉLETE
„Az ország ötödik kis gőzmozdonyát tegnap állították üzembe” – így konferálta fel 2001. március 9-én az MTV Szegedi Körzeti Stúdió hírolvasója azt a tudósítást, amely elsőként mutatta be Rezét gőzös magyarországi pályafutását.
A MECSEKI LÁTHATATLANOK
Az 1956. október 23-án kitört forradalom leverése és megtorlása november 4-én kezdődött, ám a Mecsek erdeiben utána még hetekig, sőt, egyesek szerint hónapokig kitartottak a végsőkig elszánt ellenálló csoportok.
TÉSZTAGOMBA, LUSTACSIGA, MACSKATALP
Vajon hányféleképp lehet a gyári ételektől a friss, natúr falatok felé fordulni, és hogyan tud egy egyszerű tésztaétel hagyományt, kultúrát hordozni?
CSALÁD CSUPA KÉKBEN
Már az is különleges, ha egy família hét generáción át folytatja ugyanazt a mesterséget. Kivált, ha e mesterség maga is kuriózum. Írásos feljegyzések tanúsága szerint a Kovács családban 1878 óta apáról fiúra, lányra száll a kékfestő tudomány.
AMI SZÍVVEL KÉSZÜL, ABBÓL JÓ DOLOG SZÜLETIK
A Ceaușescu-diktatúrából kitörve vitte tovább mindazt, amit nagyapjától kapott örökségül. Tehetségéhez kellő kitartás társult, így mára több európai országban keresettek alkotásai.
GOMBA EBÉDRE, VACSORÁRA EGÉSZ ÉVBEN
Mintha hazajárnék Mátraalmásra a Gembiczki családhoz. Ülünk a tornácon, és ha felemeljük a fejünket, a Galya-kilátó teteje tekint vissza ránk.
GAZDÁLKODÁSTÖRTÉNETI IDŐUTAZÁS KIRÁLYRÉTEN
Erdeink, az azokat ölelő tájak, a bennük lévő élővilág rejtelmeinek megismeréséhez országszerte a tanösvénytúrák a legalkalmasabbak.
HOLLÓKŐI KÁKAFONÓ
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
AHOL MÁR AZ ŐSEMBEREK IS JÓL ÉREZTÉK MAGUKAT
Olyan nincs, hogy valamit Regős József, alias Mókus bácsi ne ismerne a Bükk őstörténetével, a geológiai képződményekkel, az ott élt emberekkel és kultúrájukkal, állatokkal, növényekkel kapcsolatban.
VARÁZSLATOS FURULYÁK
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
AZ ERDŐKERÜLŐ VISSZAJÁRÓ LELKE
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
CSITKENYE: AZ ERDŐ ARANYA
Egykor a paraszti háztartások fontos téli C-vitamin-forrása volt, ma jobbára filteres teaként közismert. Pedig nincs is finomabb a hecsedlibe mártogatott farsangi fánknál, vagy a tejföllel behabart, pirított napraforgóval kínált csitkenyelevesnél.
LILLAFÜRED: TERMÉSZETESEN TERMÉSZETESEN
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
FELFEDEZETT TÖRTÉNELEM
A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.
MIÉRT VÖRÖS A VÖRÖSKÉP?
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
EGY NYELVET BESZÉLNEK
„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.
GESZTESI HISTÓRIÁK
Várgesztesen minden kő a várban, és a falu körüli erdőgaléria hatalmas, öreg fái is az évszázadok során itt élő, harcoló és vadászó emberek érzéseit, élményeit, vágyait és természetesen legendáit őrzi, suttogja a látogatóknak.
