Címke: hagyomány

Oldal 1/7

AZ ERDŐKERÜLŐ VISSZAJÁRÓ LELKE

Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.

FELFEDEZETT TÖRTÉNELEM

A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.

MIÉRT VÖRÖS A VÖRÖSKÉP?

Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.

EGY NYELVET BESZÉLNEK

„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.

GESZTESI HISTÓRIÁK

Várgesztesen minden kő a várban, és a falu körüli erdőgaléria hatalmas, öreg fái is az évszázadok során itt élő, harcoló és vadászó emberek érzéseit, élményeit, vágyait és természetesen legendáit őrzi, suttogja a látogatóknak.

HALOMSÍROK, SÍRMEZŐK A BAKONYBAN

A Bakony és a Balaton-felvidék erdei számos természetvédelmi értéket rejtenek, megőrzésüket kiemelt feladatának tekinti a területen gazdálkodó Bakonyerdő Zrt.

TÖRTÉNELEM ÉS TERMÉSZET SZIMBIÓZISA

A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.

MÉZES ÉLET ÜTŐFÁKKAL

Tudják, mi az ütőfa? Nem, nem verekedni való husáng, hanem apró faragott fatábla mézeskalács-sütéshez, ami ugye a legbékésebb foglalatosság.

ECSET HEGYÉN NÖVÉNYEK TITKAI

Izgalmasan szép dolgok születhetnek, ha találkozik a természet a művészettel. A botanikai képek elbűvölő világa emberemlékezet óta rabul ejtette a flóra rejtelmeit faggatókat.

BANYAFÁK A FARKAS-ERDŐBEN

Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?

DÉL-MÁTRAI BARANGOLÁSOK

A hazánk legmagasabb csúcsait hordozó hegység már az 1800-as évek végétől kezdve rendkívül népszerű a kirándulók körében.

A MÁNFAI GYÖNGYSZEM

Festői völgyben, több száz éves hársfák szomszédságában áll egyik legszebb Árpád-kori templomunk.

ÜVEGSZERELEM

Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.

HATÁRON ÁT: A KARANCS-MEDVES

Bár északi szomszédunkat leginkább természetes határok, vízfolyások választják el tőlünk, a Karancs-Medves vidékén a két ország természetföldrajzi értelemben és geológiai kialakulását tekintve is szorosan összefügg egymással.

GYÜMÖLCSBEN ŐRZÖTT TÖRTÉNELEM

Nagy fába vágta fejszéjét jó négy évtizede egy pórszombati erdész. Kovács Gyula arra tette fel az életét, hogy szülőföldjén összegyűjtse a még megmenthető, kihalóban lévő régi gyümölcsfajtáinkat.