Lapszemle

Gazdálkodástörténeti időutazás Királyréten

Erdeink, az azokat ölelő tájak, a bennük lévő élővilág rejtelmeinek megismeréséhez országszerte a tanösvénytúrák a legalkalmasabbak.

Közülük azonban csak kevés foglalkozik – a természet bemutatásán túl – a környezet és az erőforrásaiból élő ember történelmi kapcsolatával. Most képzeletben egy ilyen ösvényen haladunk végig Királyréten, ajánlva valamennyi korosztálynak.

Börzsöny Szokolya huta, KirályrétA Börzsöny kincsei és az ottani erdők évszázadok óta szolgálják a térségben élők megélhetését. Már az ipari forradalom előtt élők is meglepően sokat tudtak a környezetükről, magas szinten hasznosították a természet anyagait és erőit.

Kevéssé ismert, pedig felettébb érdekes, hogy miképpen alakította a tájat és az erdőket az ember, azaz milyen út vezetett a Börzsöny és a társadalom modern kapcsolatáig.

Különleges példákat találunk erre a hegység leglátogatottabb turistacélpontján és ipartörténeti emlékhelyén, Királyréten.

Az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai úgy gondolták, hogy a társadalom és a természet összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlenek a történelmi távlatú ismeretek. Ezért levéltári mélységben rendszerezték a Királyrét környéki gazdálkodás, benne az erdőkezelés múltját feltáró kutatásokat. Az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a kirándulók jobban megismerhessék és értékeljék a tájat alakító tevékenységek folyamatát, egészen a természetközeli erdőkezelésig.

Az erdőgazdaság ebben a szellemiségben valósította meg turisztikai hálózatának egyik fejlesztését, a 2019-ben megnyitott Királyréti Kirándulóközpontot és a hozzá kapcsolódó tanösvényt.

Az interaktív múzeumban tárgyak és működő makettek segítségével ismerhetjük meg Királyrét geológiai és tájhasználati jellemzőit: a bányászat, vaskohászat, az erdei vasutak és az erdőkezelés történetét.

Hihetetlen, hogy elődeink a ma hétköznapi energiaforrások (üzemanyagok, robbanómotor, elektromosság) nélkül is milyen műszaki találékonysággal irányították a vízi és egyéb helyzeti energiákat berendezéseik működtetésére, nagy tömegű nyersanyag mozgatására, aprítására.

tanösvény tábla Királyrét Börzsöny

A famagasság mérését leíró és bemutató, interaktív tábla

A Kirándulóközpont mellől indul a 6 kilométer hosszú Szokolya-Huta Tanösvény. Témavezetése szervesen kapcsolódik a múzeumban átadott ismeretekhez: az ott modellezett gazdasági folyamatokat a valós helyszínek fennmaradt emlékeivel hitelesíti.

A sétával megközelítőleg 3 óra alatt bejárható ösvény állomásain fotókkal és grafikákkal illusztrált vezetőfüzet segítségével nyerünk bepillantást a korábbi évszázadokban Szokolya-Hután élők dolgos mindennapjaiba.

A terepen fákra festett zöld T-jelzések és a témakörök ikonjai könnyítik a kiindulópontra visszazáró útvonal követését, amit a füzet hátoldalán található térképen láthatunk.

A tanösvény 12 állomásának helyét faoszlopok jelölik az odaillő szimbólummal; kezünkben a füzettel megállva áttekinthetjük a leírásokhoz tartozó helyszíneket.

Mit láthatunk az állomásokon?

1. Lukács-szállási vasércbányák

Az egykori vulkán vastartalmú üledékeit már sok évszázada is hasznosították. Ez a helyszín az újkori vaskohászat egyik mélyművelésű bányája volt. Az összesen csaknem 600 méter hosszúságú vágatok felső bejáratát látjuk, ami ma denevérek otthona.

A Lukács-szállási bányatáró bejárata

A Lukács-szállási bányatáró bejárata

2. Duzzasztógát a Vasfazék-patakon

Hazánkban egyedülálló, kiterjedt vízgyűjtőrendszer középpontjában állunk. A víz energiája nélkülözhetetlen volt az érczúzók és a vasolvasztók működtetéséhez. A felduzzasztott tavak vizét több lépcsőben, csatornákban és aquaduktokon vezették el a feldolgozógépekhez.

Forrás: A Mi Erdőnk