A Kab-hegy több távoli kilátóról és országútról egyaránt jól látható, miként az is, hogy az alig-alig emelkedő lankák végül egy magas csúccsá fejlődtek. Az 599 méterével a Déli-Bakony legmagasabb és egyben legkülönlegesebb hegyének számít.
Nemzetközi viszonylatban is egyedülálló az úrkúti őskarsztképződmény
Fotó: Zeitler Levente
Magyarország egyik legnagyobb és legkülönlegesebb tájegysége a nagy történelmi múlttal rendelkező Bakony, melynek térségében több mint 50 éve gazdálkodik a VERGA Zrt. A környék egyik ikonikus csúcsa a Kab-hegy, amely a jól ismert Badacsonytól, valamint a Szent György-hegytől eltérően nem tanúhegy, pedig évmilliókkal ezelőtt a régió legnagyobb bazaltvulkánjaként működött. Különlegesen nagy kiterjedése a földtörténeti pliocén kor első felében rendszeresen ismétlődött vulkáni aktivitásoknak köszönhető.
A Városlőd és Nagyvázsony közötti Országos Kéktúra-szakasz közepén található Kab-hegy megannyi természeti értéket rejt. A túraszakasz azonban más látványos természeti és történelmi értékeket is tartogat, melyeket kisebb kitérőkkel érdemes felfedezni, akár télen is.
Úrkúti őskarszt
Kékkereszt-jelzés vezet a nevezetes Macska-lik víznyelőhöz
Fotó: Zeitler Levente
Városlőd felől indulva, még mielőtt a Kab-hegyet elérné, a kék turistajelzés Úrkút település szélén érinti az 1951-ben védetté nyilvánított, országos jelentőségű Úrkúti őskarsztot. Ez a különleges földtani képződmény nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak mondható. Az egykori tengerfenék, főként a forráskürtők közelében, az évmilliók alatt megtelt különféle ércekkel. A Csárda-hegy térségében főként oxidos mangánérc és fémoxidtartalmú agyagok váltak ki és ülepedtek le az élénk domborzatú tengeraljzaton. Úrkúton 1925 és 1930 között kézi fejtéssel termelték az oxidos mangánércet, alig károsítva, továbbá feltárva ezzel az őskarsztos formakincset.
Az őskarszt és a benne kiépített bemutató tanösvény egész évben szabadon látogatható, és gépjárművel könnyedén megközelíthető, hiszen közvetlenül a település szélén található.
Nagyvázsonyi figyelőtorony
Fotó: Zeitler Levente
Víznyelők térsége
Az Úrkútról déli irányba kivezető turistaút a Kab-hegy felé veszi az irányt, amelyet követve hamar érezhető az egykori vulkán hosszan elnyúló lankája. A hegy lábához érve megváltozik az erdő képe. A tetőre vezető hosszú emelkedős ösvényről a kékkereszt-jelzésen nyugati irányba letérve érdemes két kilométeres kitérőt tenni.
A Kab-hegyről rálátás nyílik a Balatonra
Fotó: Zeitler Levente
Az út a Macska-lik víznyelőhöz vezet, ahol pihenőhely szolgálja a fáradt kirándulókat. A vulkáni bazalt és az alapját képző mészkőrétegek határán alakultak ki a térségre, de főleg a Kab-hegyre jellemző víznyelők, melyek mérete rendkívül változó. Kialakulásuk elsősorban annak köszönhető, hogy a vulkáni működés során a lefelé áramló láva körbefolyta a mészkőfelszín kiemelkedésit. A kilógó karbonátos rögökön karsztos oldódás indult meg, így a mészkő egy idő után elfogyott a körbeágyazott bazaltból, aminek hatására mészkőablakok maradtak vissza.
