MEGÉRTENI ÉS MEGSZERETNI
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Oldal 2/7
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
Bár északi szomszédunkat leginkább természetes határok, vízfolyások választják el tőlünk, a Karancs-Medves vidékén a két ország természetföldrajzi értelemben és geológiai kialakulását tekintve is szorosan összefügg egymással.
Nagy fába vágta fejszéjét jó négy évtizede egy pórszombati erdész. Kovács Gyula arra tette fel az életét, hogy szülőföldjén összegyűjtse a még megmenthető, kihalóban lévő régi gyümölcsfajtáinkat.
Buda mindig tartogat meglepetést bújócskázó titkos kertjeivel, különös ódon villáival. Ám itt még ráadásul furcsa állatok regimentje is benépesíti a százéves házat, s ezúttal nem a teraszon sütkérező macskákra gondolok.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Ha valamilyen módon vissza tudnánk utazni az időben, akkor a 13. században, a mai Bajna és Nyergesújfalu között egy kis települést találnánk Pusztamarót néven.
Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul. A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.
A vert csipkék kultusza a reneszánsz Itáliában, majd a 17. századi flamand és normann textilközpontok tájékán virágzott. A korabeli Európa előkelőségei szívesen viselték ruházatukon e drága és nemes kézműves alkotásokat.
A márciusban bemutatott Hadik pécsi díszbemutatóját és közönségtalálkozóját ugyanabban a teremben tartották, ahol a rendező, Szikora János első filmje is debütált 1977-ben. Mit érzett, amikor közel ötven év után eszébe jutott a nagyhajú fiatalember, aki akkor volt? Mit jelent a természet és az erdő egy fővárosban nevelkedett színházi ember számára, és melyik volt a legszebb erdő, amit színpadon látott?
A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.
A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.
A Somogy Vármegyei Önkormányzat 2004 óta egyedülálló módon díjazza a somogyi értékeket. A közelmúltban kötetbe gyűjtötte a vármegye, népszerűbb nevén Somogyország kincseit. A könyv azon értékeket mutatja be, melyeket Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címmel, illetve Somogyi Érték díjjal ismert el a vármegye közgyűlése.
Manapság a hűség kezd kiveszni az emberek jellemtárából. Cserélődnek a párkapcsolatok, a barátok, a munkahelyek, az állandóságnak leáldozott, a múlt elfeledett értéke maradt csupán, mi egykoron magától értetődő volt. A nyolcvanéves Mák József még a régi szellemben nevelkedett, jól példázza mindezt, hogy szakmai életútja páratlan módon fél évszázadig egy szolgálati helyhez kötődött.
Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
Az erdész és a vadász hivatás kéz a kézben jár, hiszen nincsen erdő vad nélkül és nincs vad erdő nélkül. Az Őrség fővárosában, az őriszentpéteri Mihály családnál jártunk, ahol az erdész nagyapa, a vadász apa és a még általános iskolás fiú is rajongva szereti az erdőt és annak lakóit.
Vannak lenyűgöző, monumentális fák, amiket nagy tisztelet övez. Erdész, vadász, turista fejet hajt előtte és megcsodálja, amikor mellette elhalad.