AZ ERDŐKERÜLŐ VISSZAJÁRÓ LELKE
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
Címke: hagyomány
Oldal 2/8
CSITKENYE: AZ ERDŐ ARANYA
Egykor a paraszti háztartások fontos téli C-vitamin-forrása volt, ma jobbára filteres teaként közismert. Pedig nincs is finomabb a hecsedlibe mártogatott farsangi fánknál, vagy a tejföllel behabart, pirított napraforgóval kínált csitkenyelevesnél.
LILLAFÜRED: TERMÉSZETESEN TERMÉSZETESEN
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
FELFEDEZETT TÖRTÉNELEM
A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.
MIÉRT VÖRÖS A VÖRÖSKÉP?
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
EGY NYELVET BESZÉLNEK
„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.
GESZTESI HISTÓRIÁK
Várgesztesen minden kő a várban, és a falu körüli erdőgaléria hatalmas, öreg fái is az évszázadok során itt élő, harcoló és vadászó emberek érzéseit, élményeit, vágyait és természetesen legendáit őrzi, suttogja a látogatóknak.
HALOMSÍROK, SÍRMEZŐK A BAKONYBAN
A Bakony és a Balaton-felvidék erdei számos természetvédelmi értéket rejtenek, megőrzésüket kiemelt feladatának tekinti a területen gazdálkodó Bakonyerdő Zrt.
TÖRTÉNELEM ÉS TERMÉSZET SZIMBIÓZISA
A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.
MÉZES ÉLET ÜTŐFÁKKAL
Tudják, mi az ütőfa? Nem, nem verekedni való husáng, hanem apró faragott fatábla mézeskalács-sütéshez, ami ugye a legbékésebb foglalatosság.
ECSET HEGYÉN NÖVÉNYEK TITKAI
Izgalmasan szép dolgok születhetnek, ha találkozik a természet a művészettel. A botanikai képek elbűvölő világa emberemlékezet óta rabul ejtette a flóra rejtelmeit faggatókat.
BANYAFÁK A FARKAS-ERDŐBEN
Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?
DÉL-MÁTRAI BARANGOLÁSOK
A hazánk legmagasabb csúcsait hordozó hegység már az 1800-as évek végétől kezdve rendkívül népszerű a kirándulók körében.
A MÁNFAI GYÖNGYSZEM
Festői völgyben, több száz éves hársfák szomszédságában áll egyik legszebb Árpád-kori templomunk.
MEGÉRTENI ÉS MEGSZERETNI
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
ÜVEGSZERELEM
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
HATÁRON ÁT: A KARANCS-MEDVES
Bár északi szomszédunkat leginkább természetes határok, vízfolyások választják el tőlünk, a Karancs-Medves vidékén a két ország természetföldrajzi értelemben és geológiai kialakulását tekintve is szorosan összefügg egymással.
GYÜMÖLCSBEN ŐRZÖTT TÖRTÉNELEM
Nagy fába vágta fejszéjét jó négy évtizede egy pórszombati erdész. Kovács Gyula arra tette fel az életét, hogy szülőföldjén összegyűjtse a még megmenthető, kihalóban lévő régi gyümölcsfajtáinkat.
