AZ ERDŐKERÜLŐ VISSZAJÁRÓ LELKE
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
Oldal 5/20
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
Az erdei teendők zömét tavasszal az erdősítési munkálatok teszik ki. Hivatásunk talán legszebb feladataként ilyenkor új erdők létrehozásán dolgozunk, melyekben majd a jövő nemzedékek gazdálkodhatnak és kirándulhatnak.
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója síkvidéken született, de gyerekkorában a hegyekbe vágyott, hogy végül az Alföldön legyen erdész. Szereti Erdélyt, a Kárpát-medencében mindenhol otthon érzi magát, de határozott alföldi identitása van.
A magyar erdők a leglátogatottabb turisztikai célpontoknak számítanak, hiszen évi 50 millió alkalommal látogatunk el a hazai erdőkbe. A népszerűség azonban sajnos komoly környezetterheléssel is jár.
A Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója négy-öt éve kezdett komolyabban fotózni, azóta teljesen magával ragadta ez a tevékenység.
Amikor ez az írás született, még nem érkezett meg a leghűségesebb városba a Tanulmányi Erdőgazdaság új szállító alkalmatossága, azonban a képzeletünk szárnyán felpattanhatunk az omnibuszra.
Él Bátorban egy tűzrőlpattant erdész hölgy, akinek sokoldalúsága, kézműves tehetsége a hindu mitológia négy vagy nyolc karral ábrázolt Siva istenét juttatta eszembe.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
Lépten-nyomon találkozhatunk zuzmókkal, de rendszerint észre sem vesszük őket. A téli időszakban azonban, amikor kevesebb a szín a természetben, jobban felfigyelünk rájuk.
A mátrai kisvasút hosszabbik vonala a Szalajka-tisztáshoz vezet, amely a hegység meghatározó turisztikai csomópontjává vált az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően.
A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.
Az erdőfelújítás komoly szakmai feladata az erdészeknek. Az egy fafajú akácos vagy nemes nyáras elültetése is számos logisztikai szervezést igényel, az elegyes kocsányos tölgyes felújítása pedig igazi csúcskihívás a nyírségi erdészek számára.
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.
Sokan utaznak külföldre élményekért, de mi most azokhoz szólunk, akik szívesen fedeznek fel közép-magyarországi tájakat bakancsos, kerékpáros vagy lovas túráik során.
Szépek, fiatalok, és süt belőlük a lelkesedés. Bori Réka és Koltai-Nagy Balázs, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tehetséges színészpárosa nem véletlenül a város kedvencei.
A természet a szó legszorosabb értelmében éltet: egész évben képes ellátni minket különleges, tiszta forrásból származó ehető alapanyagokkal. Ez az alapgondolata az Ehető erdő című kötetnek.
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat Európa csaknem ötödét (18 százalékát) lefedi, és az úgynevezett közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok megőrzését szolgálja.