Oldal 64/77
Az idei év egyik slágere a hegyközségi törvény módosítása, aminek már több részlete is megvalósult. Legutóbb éppen a hegybírók kinevezésén estek túl. - Már a második nagy menet zárult le, hiszen március végéig az összes hegyközség esetében meg kellett választani az új tisztségviselőket, ami Zalakaros kivételével mindenhol megtörtént - kezdte beszélgetésünket Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, aki azt is elárulta, milyen szüretre van kilátásunk.
A CLAAS az 1900-as évek közepe óta a betakarítás gépesítésére specializálódott. Ezt a vonalat képviselte 2003-ig, amikor a család többségi (később 100 százalékos) részesedést szerzett a Renault traktor gyárban, aminek köszönhetően ma már van vetészöld traktor is. Ezzel együtt a betakarítás gépei, így a bálázók a kezdetektől meghatározó szerepet töltenek be a cég életében, hiszen annak sikere is egy „tökéletes csomóval kezdődött"'. A (bálázók mellett a) kötözőfejeket 1981 óta gyártó metzi üzem munkájába legutóbb öt éve engedett betekintést a CLAAS. Az idei, július eleji nemzetközi sajtótájékoztató apropóját a közelmúltban átadott új festőüzem szolgáltatta. Itt, pontosabban egy különleges helyszínen, a város közelében található bányában mutatták be legújabb gépeiket, fejlesztéseiket is, köztük a február végén, a párizsi SIMA kiállításon már látható új Axion 800 traktorcsaládot, utóbbi teljesítményéről azonban csak most kerültek nyilvánosságra az adatok (erről szóló írásunk a Magyar Mezőgazdaság 31. számában olvasható). Tudósításunk második részében a csak a lapunk megjelenésének időpontjában nyilvánosságra hozható újdonságokról, a legújabb bálázókról számolunk be. A metzi üzemben tett látogatás arra is alkalmat teremtett, hogy a kész konstrukciók megismerésén túl bepillantsunk a gyártás folyamatába.
Ezt a fajtát őshonosnak, magyar genetikának tartjuk, de kevesen tudják, hogy az Országgyűlés 2004-es határozata alapján vált nemzeti kincsünkké. Emellett sokak kedvence. Értelmezhető ez a tenyésztőire és a tartóira, még inkább igaz a mangalica terméket kedvelőkre és fogyasztókra. Olyan állat, amelyet Magyarországon szervezett keretek között, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete irányításával tenyésztenek, azonkívül nagyon sok kisgazdaságban, udvaron tartanak belőle tisztavérben vagy keresztezve. A MOE, az alapító ülést is beleszámítva, idén tartotta a XX közgyűlését. Az ágazat helyzetéről Tóth Péter elnököt kérdeztük.
A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat augusztus 30. és szeptember l-je között. Ez a rendezvény mára a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállításává nőtte ki magát, csaknem 120 kiállítóval és egyre növekvő látogatói létszámmal.
Szent István király történetével már általános iskolai olvasmányainkban megismerkedünk, hiszen a magyar történelem meghatározó alakjáról van szó. Az államalapításért, a kereszténység felvételéért, az egyházkerületek létrehozásáért és a legelső törvényekért lehetünk hálásak neki. I. (Szent) László királyunk VII. Gergely pápa engedélyével, magyar püspökök, apátok és előkelőségek jelenlétében 1083. augusztus 20-án emelte I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilika oltárára, ami I. István király szentté avatását jelentette.
Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora szerint a felsőoktatásnak új, a változó igényekhez igazodó működési modellre kell áttérnie. A Corvinus Egyetem tájékoztatása szerint az intézmény népszerűsége töretlen, mivel 2 százalékkal többen jelentkeztek az egyetemre és 4 százalékkal több hallgatót fogadnak be.
Megalakult a gödöllői Szent István Egyetemen az Agrárkommunikációs és Agráretikai Kutatóközpont, melynek tevékenységéről, céljairól kérdeztük Kollár Csaba egyetemi adjunktust, a kutatóközpont kommunikációért felelős alapító tagját. Szóba kerültek az agráriumban fellelhető problémák, valamint az etikus agrárgazdálkodás kérdései is.
Az Európai Uniónak máig az egyik leghitelesebb politikája az úgynevezett klímapolitika, azaz mindazok az erőfeszítések, amelyeket a tagállamok és az unió a széndioxid-kibocsátás, a fosszilisenergia-felhasználás csökkentése érdekében tesznek. Ez főleg annak köszönhető, hogy az utóbbi évek mélyülő gazdasági-politikai válsága ellenére az EU következetesen ragaszkodott a 2020-ra kitűzött klímavédelmi célkitűzésekhez, és szigorúan számon is kérte őket a tagállamokon.
Ott, ahol a madár is ritkán jár, ott találni az erdőktől, domboktól övezett gyógyhelyet. A pazar fekvésű Kustánszeg paraszai falurészében, ugyancsak szép környezetben rejtőzik Szirkovics Ákosék két vendégháza. A régebbi a Göcsej Szíve nevet viseli, az újabb, tornácos-elegáns épület találóan a Göcsej Gyöngye nevet kapta.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola jövőre ünnepli alapításának 60. évfordulóját, de története - és a ceglédi gazdaképzés - jóval messzebbre nyúlik vissza. A névadó Török János publicista, nemzetgazdász 1846-ban hozta létre Cegléd egyik pusztáján, Szőkehalmán az általa megálmodott és megtervezett Gazdaképző Intézetet. Török János Széchenyi szellemi köreihez tartozott; a többi között megszervezte a Magyar Gazdasági Egyesület gyümölcs-, állat- és mezőgazdasági gépkiállításait, az országos szőlészkongresszust, felépítette a Hild József által tervezett Köztelekpalotát. Saját vagyonából létrehozott tanintézete az akkori Magyarország legkorszerűbb, legtervszerűbb, eredményesen működő gazdasági iskolája volt.
A Velencei-hegység legdélebbi nyúlványának oldalában, a Mészeghegy csúcsán elterülő Sukorói Arborétum és Erdei Iskola, valamint a Móri-árokban húzódó Gaja-völgyi Tájcentrum egyaránt a Vadex Mezőföldi Zrt. fenntartásában üzemel.
Dávid Kornél, a világklasszis kosárlabdázóból lett klubelnök kedves közvetlenségével, filmsztárokat lepipáló megjelenésével, természetes eleganciájával – nem mindennapi jelenség. Jó vele beszélgetni. Röptében elkapja a másik ember gondolatát, és a válaszaival pontosan célba talál. Fegyelmezett, mégis könnyed. Ilyen lehetett a pályán is.
Kápolnapuszta az Országos Kéktúra útvonalán érhető el, a Vértes déli részén. Tölgyfák, juharok, kőrisek, cserfák, berkenyék hűs árnyékot adó lombjai alatt pihenhet meg az arra kiránduló, és a Vörösmarty- forrás kristálytiszta vizéből ihat hűsítőt. A páratlan szépségű völgy számos védett növényritkaság őrzője is. A csodás természeti értékein kívül azonban szomorú emlékeket is őriz a mára teljesen elnéptelenedett település.
L. Simon László író, szerkesztő és gazdálkodó, az Országgyűlés Kulturális- és sajtóbizott ságának elnöke szorosan kötődik a Velencei-tóhoz és környékéhez. Néhány budapesti évet leszámítva egész életét a tó déli részén, a Mezőföldön töltötte. Családjával Gárdonyban él, ahol számtalan közéleti elfoglaltsága mellett, az édesapja által indított gazdasága és borászata is működik.
Az erdőben bóklászva különleges érzés fog el bennünket, érezzük a táj erejét és a minket körülvevő növények nyugalmát. Ugyanez a nyugalom és biztonság kerít hatalmába, amikor egy faházba lépünk. A fa illata, a tapintása, de már magának a fafelületnek a látványa is azt sugallja számunkra, hogy ott, ahová megérkeztünk, otthon vagyunk.
Bár sokakban viszolygást keltenek a denevérek, és egyesek félnek is tőlük, a bőregerek vitathatatlanul értékes tagjai az állatvilágnak, és az emberre egyáltalán nem veszélyesek. Ezért is fontos a védelmük, illetve az azt lehetővé tévő felmérésük. Dobrosi Dénestől, a denevérek talán legszakavatottabb hazai ismerőjétől igen izgalmas részleteket is megtudhattunk ezekről az éjszakai állatokról.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében, a Gemenci erdőben jól érzik magukat a fekete gólyák. A márciusban Afrikából hazánkba érkező gázlómadarak mintegy ötöde, 55-60 pár fészkel a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein.
A hétvégi erdőjáró gyakran teszi szóvá, hogy zavarja az erdőben éktelenkedő facsonkok, földön fekvő törzsek, odvas fák látványa. Merthogy azok csúnyák és nyilván veszélyesek is az erdő egészségére. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy még erdészkörökben is vannak támogatói ennek a véleménynek. Mielőtt kihirdetnénk a „jogerős ítéletet”, talán nem árt megfontolni a következőket.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
