A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. az alapvetően erdő- és vadgazdálkodást végző bátaszéki, szekszárdi, hajósi és pandúri erdészetével látja el feladatát. További két erdészet a hagyományos gazdálkodást kiszolgáló, kiegészítő tevékenységgel foglalkozik. A Rakodó és Hajózási Erdészet hajóparkjával és a Gemenci Erdei Vasúton – kíméletes módon – szállítja a kitermelt faanyagot az időjárás- és árvízbiztos utakkal nem kellően feltárt ártéri területről a feladóállomásokra. Kiemelt tevékenységei közé tartozik az ökoturisztika is. Pörbölyön erdei iskola és a 2006-ban átadott Ökoturisztikai Központ várja a látogatókat. A Rakodó és Fafeldolgozó Erdészet Pörbölyön rakodólap-elemeket termel és exportál, és ott kerül vagonokba a környékbeli erdőkből kitermelt rönk, papírfa és egyéb faválaszték.
A legnagyobb összefüggő ártéri erdő
Gyalog-, vízi- és kerékpáros túrákkal, valamint megannyi élmény ígéretével hívogatja a turistákat Gemenc. A Duna jobb partja mentén közel 20 km hosszúságban és a folyótól nyugatra több mint 8 km szélességben terül el Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőtömbje. A védett növény- és állatfajokat, és az egyedi erdőtársulásokat a Gemenc Zrt. tartja fenn. 
A természetvédelem és a tájkultúra ápolása mellett az erdőgazdaság öszszetett szolgáltatást nyújt az ökoturizmus kedvelőinek.
Az erdővédelem és turizmus egysége
„Gemenc kapujának” is nevezik az erdőgazdaság ökoturisztikai központját Pörbölyön. Az egyéni látogatókat és a szervezett csoportokat az ártér élővilágát, az erdő- és vadgazdálkodás tárgyi emlékeit, a Sárköz népművészetét bemutató kiállítás, valamint Méhészeti Gyűjtemény, arborétum és vadmegfi – gyelő várja. A szomszédos erdei iskolában környezett udatos nevelésben részesülnek az erdei oktatási programokban résztvevő diákok.
A pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indul a Gemenc Zrt. működtetésében üzemelő erdei kisvasút. Nyomvonala jellemzően a Duna holtágai mellett kanyarog, látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érintve. Menetrend szerinti megállóhelyei közelében tanösvények, kirándulóerdők, tájjellegű múzeumok, pihenő- és játszóparkok szolgálják a természetjárást. Az erdei vasút minden nap (téli időszakban zárt, fűtött kocsikkal) menetrend szerint közlekedik. Még a kenuk is szállíthatók rajta. Kenukat és kerékpárokat az ökoturisztikai központban is lehet kölcsönözni.
A védett területeken vezető gyalog-, vízi- és kerékpáros túrákhoz, egyedi igények alapján, az erdőgazdaság szakvezetőt is biztosít, valamint különleges kirándulásokat is szervez (tükörjég, szarvasbőgés-hallgató, avartaposó túrák). Az Ökoturisztikai Központban mindig történik valami, unatkozni nem lehet.
A világhírű gemenci szarvas
Hazánk gímszarvas-populációjának világhírű állománya él a gemenci erdőkben. Az erdőgazdaság területéhez kapcsolódóan három világrekord gímszarvas- bika trófeája is bizonyítja az ártéri táj páratlan állatvilágát: az 1891-es „Szálkai bika”, az 1946-os „Kazuki bika” és a Bleier József karapancsai fővadász nevéhez kötődő 271,01 pontos, 1986-ban lőtt „Karapancsai bika”. Az utóbbi trófeája most is a világranglista 3 helyén áll. A gímszarvas mellett az őz, a vaddisznó jellemző nagyvadfaja a tájnak, de szép számban található védett állat is, ilyen például a kócsag, a feketególya, a jégmadár, a vöröshasú unka, a rétisas, a hód, a vidra és a vadmacska.
A Mesebeli kastélypár a boldog békeidőkből
A vadregényes Alsó-Duna völgyének holtágakkal szabdalt világa, a gímszarvas és a nagyvadfajok évszázadok óta kedvelt területe, a Bellyei Uradalom egyik központja, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászatt örténeti emlékhelye.
Ez mind, mind Kara pancsa. Hercegszántóhoz közeli Kara pancsa Kastély és Major – melyet öt éve újított fel teljesen az erdőgazdaság – két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekből és lóistállóból áll a majorságot rejtő keményfás ártéri ligeterdő közepén. A műemlék- együtt eshez kapcsolódó parkerdő tanösvény az ökológiai ismeretek bővítését szolgálja.
A 19. század második felében Karapancsát a Duna árterének erdei vett ék körül, ahol különleges állatvilágot talált a korabeli utazó. Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget szintén lenyűgözte a látvány és útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt. 1895-ben Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. 
Karapancsán már a 19. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. A főhercegi házaspár ezért egy új Vadászkastélyt építtetett, mely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett. 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt. Karapancsán teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat. Fürdőszobával ellátott kényelmes szobákba pihenhetnek meg a kirándulók.
A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászatt örténeti kiállítás nyolc termében a főhercegi család és birtok, az ott végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, valamint a közelben élő nemzetiségeinek tárgyi emlékei kaptak helyet.
