Az erdőkben tett kirándulások mindenképpen jót tesznek a szervezetnek, még a megfázásos betegségtől szenvedőknek is. Kizáró ok a lázas állapot lehet, illetve ha azt az orvos kifejezetten tiltja. Ügyeljünk a réteges öltözködésre, és a kirándulás alkalmával inkább lassú, egyenletes tempót tartsunk, ami nem annyira kimerítő. Sétánk közben járjunk nyitott szemmel, hiszen az erdők, mezők ezekben a hónapokban is tele vannak természetes immunerősítőkkel. Íme néhány ismert és kevésbé ismert jótékony hatású növény.
A csipkebogyó A-, B1-, B2-, P- és K-vitamint egyaránt tartalmaz, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin, amelynek jótékony hatása többszörös: részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést.
A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha érettek, de nem túlérettek, és leszedés után azonnal felhasználjuk. Gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy lekvár, mártás, leves egyaránt készíthető belőle. A hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásukkal a szervezet ellenálló képességét növelik. 50 °C fok körül viszont a C-vitamin megsemmisül, ezért forró vízben nem célszerű áztatni a bogyókat. Nagy mennyiségben a C-vitamin egyes embereknél hasmenést okozhat. 
A kiáztatott csipkebogyó forrázata az epekő és vesekő megelőzésére, kőoldásra alkalmas. A csipkebogyó magjából olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait. De használják még nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyék, vagy az apró ráncok kezelésére. Vigyázzunk, az olaj gyorsan avasodik, ezért csak frissen készítve használjuk.
A kökény a hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők tövises növénye. Termése apró, kékesfekete, hamvas csonthéjas vadgyümölcs. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsét, ha a dér már megcsípte, akkorra megpuhul, veszít fanyarságából, és enyhén édes lesz. Mézzel gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk. de gyümölcsbor, likőr alapanyaga is lehet. Amíg tavaszi virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
A madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzésekor szintén ajánlott fogyasztani. Friss gyümölcse kiváló C-vitamin-forrás. A bogyók kis mennyiségben enyhe hashajtó hatásúak, nagyobb adagokban hasmenést okoznak. A termések hosszas főzését követően – például lekvár készítésekor – azonban a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok hasmenést gátló hatása kerül előtérbe.
A húsos som a középhegységek vadon élő cserjéje, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem. Értékes gyümölcséből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin-tartalma magas (200 mg/100 g), karotinban szintén gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, bor alapanyaga. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. 
Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják.
A fekete bodza főként erdők szélén, kertekben, utak mentén, réteken, nitrogénben gazdag akácosokban, valamint kevésbé bolygatott területeken nő. A gyógyászatban a virágát, levelét és termését egyaránt alkalmazzák. A termés gazdag szerves savakban (almasav, citromsav, ecetsav), vitaminokban (A és C) és cukrokban. Fájdalomcsillapító hatása van, más gyógynövényekkel (borsmenta, kakukkfű) együtt alkalmazva (teaként) pedig a migrénes fejfájás kezelésére alkalmas. A friss termésből készített gyógylekvárt meghűléskor erősítőként és izzasztóként alkalmazhatjuk. A termés enyhe hashajtó hatású. Sokat azonban nem szabad belőle fogyasztani, mert a benne lévő ciánglikozid (sambunigrin) mérgező is lehet. A fekete bodza terméséből készíthető még szörp, limonádé, alkoholos ital, méz, színezőanyag, valamint savanyúság. Szörphöz csak teljesen érett, mag nélküli bogyókat használjunk fel, mert a bodza magja szintén gyengén mérgező. A bodza kérgét a népgyógyászatban féregűzésre használják.
|
A homoktövis ugyan védett növény, ezért a szabadban található példányok termése nem gyűjthető, mégsem hagyhatjuk ki a gyógyhatással rendelkező növények sorából. Hiszen a homoktövis- készítmények könnyen beszerezhetők, illetve a kertbe ültetett cserjéről szedett termésből mi is készíthetünk ivólevet, vagy dzsemet. A homoktövis kedvező hatása nagyon sokrétű. Védi és erősíti az immunrendszert, növeli szervezetünk védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedési folyamatokat. Általános legyengülés, illetve különösen fertőző betegségek és műtétek után gyorsítja az immunrendszer helyreállását. Nagy C-vitamin- tartalma miatt pedig megfázások kezelésére is kiváló. Zsíroldó hatású, fokozza az anyagcserét, így az ideális testsúly megtartásában is segít. Kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyre, védi a májat. Speciális zsírsavösszetétele révén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s így lassítja az érelmeszesedési folyamatokat. Erősíti a kötőszövetet, ezáltal késlelteti a narancsbőr kialakulását. Hámosító és gyulladáscsökkentő hatása miatt gyorsítja a sebek, bőrbetegségek gyógyulását. Gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok kialakulását. E-vitamin- és esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően jótékony hatással van a száraz, berepedezett bőrre, továbbá véd a káros UV-sugárzástól. |
