Az erdőtalajokat keletkezésük szerint csoportosítja a tudomány. A mély, több rétegű, laza szerkezetű talajok létrejöttéhez több száz év, megfelelő klíma, növényzet és a talajlakó állatok munkája szükséges. A mérsékelt égövi erdők lehullott lombja segíti a humuszosodást, a fák gyökerei lazítják a talajt. Az erdőtelepítések után kialakult új erdők fontos szerepet játszanak a termőföld, azaz az egyik legfontosabb természeti kincsünk megőrzésében, kialakításában.

Az erdőművelési tevékenységek alapvető művelete a csemeték eredéséhez, a magok csírázásához szükséges termőközeg megteremtése. A teljes talaj-előkészítéshez tartozik a tuskózás, a talajlazítás, a mélyforgatás, a szántás, a tárcsázás, a simítózás. A műveleteket a talaj tulajdonságaihoz kell igazítani, azaz nem mindenütt van mindegyikre szükség a sikeres erdősítéshez. A tuskózást olyan vágásterületeken szokás elvégezni, ahol a csemete, vagy dugvány igényli a forgatást vagy a talajlazítást (pl. nemes nyárak), illetve azokon a homokvidékeken, ahol a talajban megbújó sok pajor okoz örökös küzdelmet (pl. alföldi fenyvesek). A talajlazítás az erősen kötött agyagtalajokon és azokon a termőhelyeken lehet indokolt, ahol a kedvező vályogos réteg mellett, száraz időszakban a magas mésztartalom miatti tömődöttség gátolja a gyökerek akadálymentes fejlődését. A szántás elsődleges célja a talaj szerkezetének javítása. A tárcsázás lényege pedig, hogy a gyepszint gyomnövényei a feltalajba keverve gyorsabban lebomlanak, miközben javul a talajok vízgazdálkodása is. Ez a mai napig elterjedt művelet a mesterséges erdőfelújítások, erdőtelepítések sorközápolásában.

Hegyvidéki cseres tölgyeseinkben, kocsánytalan tölgyeseinkben elfogadott, és gyakran szükséges beavatkozás a természetes újulat kiegészítése még az állomány alatti szakaszban, az erdőfelújítás megkezdését, a faállomány bontását követően. Ebben az esetben is beszélhetünk részleges talaj-előkészítésről, hiszen a terepviszonyoktól, a természetes újulat eloszlásától, korától és mennyiségétől függően géppel vagy kézi vetéssel kerül a makk a talaj felső néhány centiméterébe.

Limp Tibor
Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdőtalajokat keletkezésük szerint csoportosítja a tudomány. A mély, több rétegű, laza szerkezetű talajok létrejöttéhez több száz év, megfelelő klíma, növényzet és a talajlakó állatok munkája szükséges. A mérsékelt égövi erdők lehullott lombja segíti a humuszosodást, a fák gyökerei lazítják a talajt. Az erdőtelepítések után kialakult új erdők fontos szerepet játszanak a termőföld, azaz az egyik legfontosabb természeti kincsünk megőrzésében, kialakításában.

Az erdőművelési tevékenységek alapvető művelete a csemeték eredéséhez, a magok csírázásához szükséges termőközeg megteremtése. A teljes talaj-előkészítéshez tartozik a tuskózás, a talajlazítás, a mélyforgatás, a szántás, a tárcsázás, a simítózás. A műveleteket a talaj tulajdonságaihoz kell igazítani, azaz nem mindenütt van mindegyikre szükség a sikeres erdősítéshez. A tuskózást olyan vágásterületeken szokás elvégezni, ahol a csemete, vagy dugvány igényli a forgatást vagy a talajlazítást (pl. nemes nyárak), illetve azokon a homokvidékeken, ahol a talajban megbújó sok pajor okoz örökös küzdelmet (pl. alföldi fenyvesek). A talajlazítás az erősen kötött agyagtalajokon és azokon a termőhelyeken lehet indokolt, ahol a kedvező vályogos réteg mellett, száraz időszakban a magas mésztartalom miatti tömődöttség gátolja a gyökerek akadálymentes fejlődését. A szántás elsődleges célja a talaj szerkezetének javítása. A tárcsázás lényege pedig, hogy a gyepszint gyomnövényei a feltalajba keverve gyorsabban lebomlanak, miközben javul a talajok vízgazdálkodása is. Ez a mai napig elterjedt művelet a mesterséges erdőfelújítások, erdőtelepítések sorközápolásában.

Hegyvidéki cseres tölgyeseinkben, kocsánytalan tölgyeseinkben elfogadott, és gyakran szükséges beavatkozás a természetes újulat kiegészítése még az állomány alatti szakaszban, az erdőfelújítás megkezdését, a faállomány bontását követően. Ebben az esetben is beszélhetünk részleges talaj-előkészítésről, hiszen a terepviszonyoktól, a természetes újulat eloszlásától, korától és mennyiségétől függően géppel vagy kézi vetéssel kerül a makk a talaj felső néhány centiméterébe.

Limp Tibor
Pilisi Parkerdő Zrt.