A kocsányos tölgy szabad állásban terebélyes koronát nevel hatalmas oldalágakkal. Az ilyen tölgyek esetében nem szabad arra vállalkozni, hogy a törzs átmérőjéből vagy kerületéből következtessünk a korára. Egy méretes magányos tölgy lehet több évszázados, de egy folyóhoz közel már 70 év alatt is elérheti a 110 cm-es átmérőt. Zárt erdőben ennyi idő alatt 30-35 cm-es átmérő is jó termőhelyre utal.
A kocsányos tölgy esetében akár egy hónap különbség is lehet az egyes fák fakadása, illetve virágzása között . A porzós barkák jól láthatók, de a hosszú kocsányon ülő, apró nővirágokat csak némi kereséssel fedezhetjük fel. Ezeken a kocsányokon fejlődik ki őszre a pikkelyes kupacsú makk. A kocsányos tölgy levele karéjos, fényes felületű, levélnyele nagyon rövid. Az utolsó karéj a levélnyélnél fülcimpaszerűen helyezkedik el. A fa kérge változatos, durva és kemény, nem morzsolható.
A kocsányos tölgyhöz kötődő növény és állatfajok száma óriási. Csak a gubacsokat képző fajok száma meghaladja a negyvenet. A kocsányos tölgy faanyaga igen értékes. Köszönhető ez mindig divatos, meleg barna színének, gyönyörű rajzolatának és tartósságának. Készülhet belőle bútor, parkett a, falburkolat. Ellenálló fája vízépítési célokra is alkalmas. A gyengébb minőségű részei kiváló tűzifát adnak.
Csaknem 600 éve a mocsaras vidéken épülő gyulai szigeterődöt 2 méteres tölgyfa cölöpökre alapozták. Ugyancsak a helyi kocsányos tölgyekből erősítették meg a huszárvárat. Tölgyfa cölöpökre épültek később a hidak is a városban. A 200 éve épült Bárdos-híd ma is zavartalanul szolgálja a város közlekedését. Először a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében említik meg 1075-ben. I. Géza királyunk a Körös folyó menti Duboz községben több jobbágycsaládot rendelt az apátság disznainak tartására. A szláv eredetű helységnév a makkot tartó kupacsra utal. A falu a környék tölgyeseiben hizlalta fel a királyi sertéskondákat. Emellett méhészettel, fakitermeléssel és szénégetéssel is foglalkoztak.
Puskás Lajos
DALERD Zrt.
