Gőbölös Péter erdőmérnök a nagypapájától kapott roll filmmel működő fényképezőgéppel kezdett fotózni. A középiskolai gyalog-, kerékpáros- és kenutúrákon már diákon örökítette meg az élményeket és a tájakat, egyetemistaként pedig kifejezetten a botanikai szépségek fotózására szakosodott, és városi hangulatfelvételeket készített. Gyakorló erdőmérnökként erdészházban élt és az erdőben dolgozott, ezáltal olyan különleges fényviszonyoknak lehetett tanúja, amely nagyon keveseknek adatik meg. Ez ösztönözte arra, hogy ezekből a pillanatokból minél többet megörökítsen, és azokat másokkal is megossza. Az erdész emberek többségéhez hasonlóan ő is romantikus érzelmű, így ezt a világot keresi a természetben, elsősorban hazánk és az elszakított országrészek erdőségeiben. Igyekszik követni a technikai fejlődést, és próbál egyedi gépbeállításokat alkalmazni. A színhelyességgel könnyedebben bánik, de az élesség és az arányok fontosak számára. Ha teheti, motoros vitorlás repülőgépről fotózik, a magasból megörökítve szűkebb hazája, Tolna megyei tájait, falvainak és városainak szépségeit. (…)
