Bati-kereszt kilátó

A Bati-kereszt kilátót 2015-ben a Gemenc Zrt. építette a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében. Az erdőgazdaság fontosnak tartotta, hogy eddig soha nem látott nézőpontból tárja fel a Szekszárdi borvidék egyedi panorámáját és Sötétvölgy erdőtömbjének különleges látványát. A ki­látót felkeresők számára pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy a gemenci erdőgazdaság nemcsak az ártéri és a síkvidéki növény- és állatvilágot, hanem a Szekszárdi- és a Geresdi-domb­ság erdeit is kezeli, gondozza és védi. Szekszárdtól nyugatra terül el a közel 570 hektáros sötétvölgyi erdőtömb, ahol a rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátót felállították. A 280 méter tengerszint feletti magasságban épült turisztikai létesítmény padlószintje 15 méter magasan helyezkedik el, teljes magassága mintegy 20 méter, s egyszerre 18-20 fő tartózkodhat rajta. Az erdőgazdaság az elmúlt években több pihenőhelyet, forrásfoglalást és erdei játszóhelyet magába foglaló kirándulóerdőt alakított ki a Sötétvölgyi Parkerdőben. A kilátó egyedi panorámája nem csak a borvidék hangulatos táját öleli fel, szép időben a Duna vonalában húzódó Gemenci erdőtől egészen a Kelet-Mecsek lankáiig tekinthet a szemlélődő. Északra a Völgységi-patak völgye mögött a Tolnai-Hegyhát és Dél-Me­zőföld kistájak települései, valamint a távolban Paks és Kalocsa is felsejlik. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, távolabb a Keleti-Mecsek nyúlványai is láthatók. Keletre nézve Szekszárd és a környező szőlőbirtokok tárulnak elénk, délen a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részeiben gyönyörködhetünk. A magasból délkeleti irányban a Sárközre is nagyszerű kilátás nyílik.Történelmi érdekességeket őriz a kilátó elnevezése is. A források és a régészeti adatok szerint a közeli Kakasd település mellett a középkorban egy Bat nevű falu állt, de a török idők végén elnéptelenedett, egy 1715-ös összeírásban pusztaként szerepelt. Napjainkban a hajdani település nevét egy hegy és a közelében egy kőfeszület, a Bati-kereszt viseli, amiről a kilátót is elnevezték. A Bat helynév a bata köznévből származik, amely török (besenyő, kun, úz) nyelven vizenyős helyet, mocsarat jelent. A szerb népnyelv bâta szava pocsolyát, tócsát, a Báta név pedig a Sárközben napjainkban is folyót, folyómedret, mélyen fekvő, gyakran vízjárta földeket jelöl.

A bakancsos turista számára könnyen megközelíthető a terület. Szekszárd központjától mintegy 4,5 kilométeres sétával érhető el az Országos Kékkör útvonalán haladva. A Sötétvölgyi Parkerdőből a kék kereszt jelzésen elindulva, majd az Országos Kékkör túraútvonalra áttérve 3 kilométeres séta után érkezünk a helyszínre. Azoknak sem kell lemondani a páratlan látványról, akik nehezebben közlekednek gyalog, hiszen Szekszárd felől autóval is könnyedén elérhető a kilátó. A közeli parkoló mellett fedett pihenőt és tűz­rakóhelyet is kialakítottak.

A kilátó nyújtotta csodálatos vizuális élmény után érdemes megtekinteni a méltán híressé vált környező borászatokat, Szekszárd nevezetességeit és a várostól csak néhány kilométerre lévő Keselyűsi Fogadóépületet. Ez utóbbi Gemenc északi kapuja és egyben az erdei vasút jelentős állomása, az érkező vendégek és az EuroVelo 6 kerékpár­útra csatlakozók, valamint a Kéktúra nyomvonalon Pörböly felé kerekezők, gyalogos túrázók pihenő- és információs központja. A létesítmény jegypénztárral, büfével és parkolókkal várja a túrázókat.A Keselyűsi Fogadóépülettől könnyen megközelíthető Forgó-tavi tanösvényt úgy alakították ki, hogy a tó vízszintje felett lehessen gyalogolni egy fedezékig, ahonnan háborítatlanul szemlélhetjük a vízimadarakat, a szomját oltó gímszarvast vagy éppen a dagonyázó vadmalacokat. További túralehetőség a Sió holtág mellett épült új madármegfigyelő torony, valamint a szintén új, a holtág partján haladó keselyűsi tanösvény is.