MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
Oldal 3/7
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.
„Munkásságomat a jelenlegi Mecsekerdő Zrt. elődjénél kezdtem erdész-vadászként, és bízom benne, hogy itt is fejezem be. A kerületem a Kelet-Mecsekben, a Pécsváradi Erdészet területén található – csodálatos környezet a fotózásra.”
A SEFAG Zrt. mind a nyolc erdészete büszkélkedhet természeti értékekkel. Ez alól a Szántódi Erdészet sem kivétel: változatos klímája és terepviszonyai, a lélegzetelállító panorámát nyújtó tájai, vadgazdálkodási eredményei és a vonzó erdei pihenőhelyek mind említésre érdemesek.
Gyarmatpusztán már másodszor járok, feleségem kérte, küldjek egy képet. A válasz: gyönyörű! Nem véletlen, évszázados fák, a tó vizében tükröződő kiskastély, és a dombról letekintő tekintélyes vadászház. Mindehhez pedig egy romantikus legenda: Sándor Móric, az Ördöglovas.
Az élményszerű oktatásban hisz. A természeti ismeretek átadását a terepen kezdi, aztán az ott látottakat, hallottakat átbeszéli diákjaival a tanteremben. Horváth Ernő csaknem 50 éve bővíti kicsik és nagyok biológia- és természetismereti tudását. A gyerekek iránt érzett szeretete és gondviselése nyugdíjasként is minden szavában, cselekedetében tetten érhető.
„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”
A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.
A Somogy Vármegyei Önkormányzat 2004 óta egyedülálló módon díjazza a somogyi értékeket. A közelmúltban kötetbe gyűjtötte a vármegye, népszerűbb nevén Somogyország kincseit. A könyv azon értékeket mutatja be, melyeket Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címmel, illetve Somogyi Érték díjjal ismert el a vármegye közgyűlése.
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
Az erdész és a vadász hivatás kéz a kézben jár, hiszen nincsen erdő vad nélkül és nincs vad erdő nélkül. Az Őrség fővárosában, az őriszentpéteri Mihály családnál jártunk, ahol az erdész nagyapa, a vadász apa és a még általános iskolás fiú is rajongva szereti az erdőt és annak lakóit.
Vannak lenyűgöző, monumentális fák, amiket nagy tisztelet övez. Erdész, vadász, turista fejet hajt előtte és megcsodálja, amikor mellette elhalad.
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
Két testvéremmel együtt édesapánktól tanultunk fotózni. Együtt lestük a madarakat, a növényeket a szegedi Fehér-tavon, a Tisza partján vagy bárhol az országban. Esténként rögtönzött fotólabort alakítottunk ki a konyhában, ahol megtapasztaltuk a varázslatot a hívótál fölött.