Annafürdőnek már a neve is beszédes, manapság azonban nem az Apponyiak korának fürdőjéről, hanem a Gyulaj Zrt. erdei iskolájáról és turistaházáról híres. A közelmúltban pedig egy tüneményes, erdei ízekre emlékeztető fogásokat is kínáló kisvendéglő nyílt a szomszédságában.
Fotó: Gulyás Attila
A Lengyel község szélén megbúvó Annafürdőt nem lehet említeni úgy, hogy meg ne emlékeznénk az Apponyi családról. A gróf Apponyiak szerezték meg a környékbeli területeket, amikor az uralkodó a törökök ellen vívott harcokban vitézkedőknek osztott birtokokat. A krónikák azt írják, hogy a törökök előtt 500 település volt a vármegyében, utánuk alig 15 maradt.
„Az elnéptelenedett vidékre Mária Terézia tutajokkal sváb telepeseket küldött le a Dunán, mert nem volt, aki művelje a területeket.
Egy-két településen, például a közeli Závodon egy gyönyörű bemutató épület emlékeztet erre a korra” – kezdte beszélgetésünket Gál László, a Gyulaj Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője. A svábok eleinte úgy játszották ki a rendeletet, hogy bevakolták a faszerkezetes házaikat, és csak néhány évtizeddel később jöttek rá, hogy az itteni talaj agyagtégla égetésére is kiváló. Nekiláttak téglagyárakat építeni, volt olyan település, ahol ötöt működtettek. Bár a vidék arculatát hosszú időn át meghatározta a betelepített sváb gazdálkodók építészete, idővel a faszerkezetes házak eltűntek, lecserélődtek fatornácos vályog- és téglaházakra.
Az Apponyi-birtok annafürdői üdülőhelye a lengyeli kastélytól alig egy kilométerre épült meg. Gyönyörű vidék volt akkor is, az erdő közepén most is csobog a forrás, aminek a vizét gyógykezelésre használták. Ugyanis gróf Apponyi József felesége, Teréz grófnő reumás betegségben szenvedett, és a hiedelem szerint ez a víz gyógyerővel bírt. Mégsem róla nevezték el a fürdőt. A következő grófnő, Apponyi Rudolfné, Benckendorff Anna orosz származású nemesi sarj javaslatára engedélyezték, hogy ne csak a grófi közönség használja a fürdőt, hanem Lengyel település lakossága is. Katlanokban melegítették a forrás vizét, majd fadézsákban fürödtek. A grófnő majálisokat, bálokat, gyerekprogramokat is szervezett, és a lakosság hálából nevezte el a helyet Annafürdőnek.
Belesimul a mesebeli környezetbe a Bükkfaló erdei vendéglő
„A grófnő által 150 évvel ezelőtt elindított közjóléti tevékenységet a Gyulaj Zrt. álmodta tovább. Amikor 2002-ben elgondolkodtunk, hogy mi legyen a romos helyszín sorsa, erdei iskolát terveztünk. Így kapott Annafürdő ökoturisztikai szerepet” – magyarázta a szakember, hogy Annafürdő hosszú ideig Csipkerózsika-álmát aludta, de ma hihetetlen népszerűségnek örvend.
