Oldal 10/13
Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.
A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.
A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.
2021 a vadmacskák éve! A Budakeszi Vadaspark vadmacska-monitoring programot indított, hogy feltérképezze a genetikailag tiszta vadmacskák egyedszámát. Ez egy felettébb összetett feladat, mivel a hazai állományáról csak becsléseink vannak, ami annak köszönhető, hogy a tisztavérű egyedek a házi macskákkal keverednek - többek között erről is olvashat A Mi Erdőnk idei második számában.
„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."
Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.
Február második hetében már nem csak a naptár szerint volt tél, az időjárás is téliesre fordult. Megérkezett a hideg és a hó is. Ez köszön vissza A Mi Erdőnk legújabb számának címlapja is. Az állami erdőgazdaságok kéthavonta megjelenő magazinja már a 11. évfolyamába lépett, és ahogyan mindig, ezúttal is hazánk erdeinek, természeti és épített látnivalóinak a felfedezésére csábít.
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.
Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.
Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.
Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.
A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.
A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.
Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!
Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.
Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
