Oldal 27/34
A hazánkban gyakori eurázsiai menyétről több téveszme is elterjedt. Egyes gyerekmondókák például buta jelzővel illetik, noha a legtöbb ragadozóhoz hasonlóan intelligens állat, amit az is bizonyít, hogy gyorsan tanul és könnyen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Régen akár száz év is eltelt, mielőtt megnyitottak egy arborétumot, így az idén mindössze 60. születésnapját ünneplő Budakeszi Arborétum különleges helyet foglal el a gyűjteményes kertek között. A főváros közelsége és a növekvő érdeklődés miatt a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. nem várt további évtizedekig, 2016 nyarán kitárta az arborétum kapuit a nagyközönség előtt.
Megtiszteltetés számunkra, hogy Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke nagy örömmel fogadta megkeresésünket, s üzent az olvasóknak. A cikk elkészülte utáni napokban Udvardy atyát Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki, amihez A Mi Erdőnk szerkesztősége szívből gratulál. Érsek atya maga is természetjáró: szabadidejében gyakran rója a Mecsek túraútvonalait is.
Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.
A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.
Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!
Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.
Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.
A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.
A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.
A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.
Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.
Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.
Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.
A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.
Sötétvölgy a Szekszárd–Geresdi-dombság kiemelkedő szépségű és egyedi hangulatú turisztikai célpontja. A 6-os számú főút Szekszárd és Kakasd közötti szakaszáról letérve, a sokak által látogatott horgásztó szomszédságában a közelmúltban szabadidőközpontot alakított ki a Gemenc Zrt. Onnan pedig bő félórás sétával kaptathatunk föl a 211 méter magasan álló Várhegy-kilátóhoz.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.
Amíg a cserebogárról sokaknak Petőfi Sándor címbeni verssora jut eszébe, mi, erdészek elsősorban a kártevőre gondolunk. Számos faja közül ugyanis a májusi és az erdei cserebogár tetemes károkat okoz az erdősítésekben is.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
