Az értékteremtő, hagyományőrző, ám az újdonságokra nyitott szakember az erdőgazdaság élén a kezdetektől azért dolgozott, hogy a rábízott erdőt egyszerre alakítsa jövedelmező nyersanyagforrássá, tömegeket vonzó parkká és tájvédelmi körzetté.
A Pilisi Parkerdőt 1969 januárjában a Pilisi Állami Erdőgazdaság és a Visegrádi Vadgazdaság összevonásával hozták létre. Madas László szellemiségét tükrözi, hogy
Hogy mennyire előremutató volt az alapító gondolkodása, jól bizonyítja, hogy 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszuson kihirdették az erdő hármas: gazdálkodási, védelmi és közjóléti funkciójának meghatározását. Az új szemlélet indítványozója pedig nem más volt, mint Madas András, a Parkerdő első igazgatójának a testvére.
Ennek keretében készült el 1974-ben a Visegrádi Kirándulóközpont a Mogyoró-hegyen. Mindezt persze számos infrastrukturális fejlesztés megelőzte, egyebek közt a Fellegvárhoz vezető Panoráma utat is a parkerdő erdőmérnökei tervezték, dolgozói építették. Az erdőgazdaság segített az egykor szebb napokat megélt Lepencei strandfürdő létrehozásában is. A következő évben átadták Visegrádon a csipetnyi Kárpát-medencét megidéző Bertényi Miklós Füvészkertet, az 1981-ben létrejött Pilisi Bioszféra Rezervátum természetvédelmi munkáját pedig még az Unesco is elismerte.
Utólagosan ügyes marketingfogásnak tekinthetjük, hogy az igen sok részt megélt Szomszédok teleregény egyik szereplője az erdőgazdaság főmérnökét alakította. A sorozat nagy ismertséget hozott a vállalatnak, miközben az erdészek szerteágazó munkájára is ráirányította a figyelmet.
A Parkerdő területe éppen a közjóléti feladatok okán bővült fokozatosan 65 ezer hektárra, az erdők közel 3 millió embernek nyújtanak jó levegőt, tiszta vizet, kikapcsolódáshoz méltó környezetet.
|
,,Bármi is történik, a pilisi erdők jövő tavasszal is kizöldülnek!” (Dr. Madas László) |
A Pilisi Parkerdő filozófiája később sem változott, ma is a természetközeli erdőkezelés és az erdők közjóléti funkcióinak biztosítása áll a középpontjában. Az erdészeket joggal nevezhetjük ökoszisztéma-menedzsereknek, hiszen miközben
Az integrált természetvédelem fontos alapelve, hogy az erdőkezelés során a fakészlet ne csökkenjen, a Pilisi Parkerdőnél az évenként kitermelt fa mennyisége soha sem haladja meg az éves folyó növedéket. Erdeik 70 százalékát az idős erdő magjaiból kelt csemeték által újítják meg, már csak azért is a természetességre törekednek, mert a kezelésükben lévő területek 62 százaléka védett, 17 százalék pedig fokozottan védett.
Az idegenhonos fafajokat fokozatosan őshonos fajokkal cserélik le, és arra is ügyelnek, hogy kellő számban maradjon holtfa a területen. Karbantartják az erdei vizes élőhelyeket, és visszaszorítják a betolakodó, agresszíven terjedő fajokat. A természetes folyamatokra alapozott erdőfelújítás és a folyamatos erdőborítás elképzelhetetlen a vadállomány szabályozása nélkül.
Számos természetvédelmi program helyszíne a Pilisi Parkerdő.:
Ez utóbbira évenként még mindig több mint 100 millió forintot költenek, a környezeti nevelés hatása azonban már tetten érhető.
A Pilisben alapozták meg a magyar természetjáró mozgalmat. Mára 25 millióra bővült az évenkénti látogatói alkalmak száma, a kirándulók több mint 1000 kilométer turista- és sétaútvonalon fedezhetik fel a térséget. A kerékpárosok 350 kilométeren kerekezhetnek, és már a lovasok előtt is megnyitották az erdőket.
Az 1970-es évek után a 2000-es évek elején újabb lendületet kaptak a közjóléti fejlesztések. Hat erdei szálláshely újult meg, ezekben összesen közel 300 főt tudnak egy időben elszállásolni. A 9 kilátó némelyikén látogatószámlálót helyeztek el, és az adatok igazolták, hogy megérték a beruházások, például
A Budakeszi Erdészeti és a Gödöllői Arborétumot is a Pilisi Parkerdő tartja fenn. A nagyívű beruházások mellett a turistaútvonalak, kis hidak, átjárók állapotának megőrzésére is figyelnek, valamint a történelmi és egyházi emlékhelyek megóvását is küldetésének tartja. A környezeti nevelés hagyománya szintén visszanyúlik a kezdetekig. Az első, ma már az alapító nevét viselő erdészeti erdei iskola tevékenységét számos díjjal jutalmazták, de legalább ilyen nagy elismerés, hogy évenként közel 10 ezer gyerek látogatja meg és viszi onnan magával az erdők szeretetét és az erdész szakma hírét.
A Hármas-határhegyi Erdészeti Erdei Iskola különlegessége, hogy a térséghez kapcsolódó erdei sportokat is kipróbálhatják a résztvevők.
A Pilisi Parkerdőnél közel 300-an dolgoznak azon, hogy a vállalat alapfilozófiáját, küldetését megvalósítsák. A kapcsolódó vállalkozások révén pedig mintegy 1200 családnak nyújt megélhetést a vállalat. Hosszú ideje együtt dolgozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, emellett támogatják az erdészeti szakképzést, kapcsolatban állnak természetjáró és helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal, felelősségteljes gazdálkodó cégekkel.
