Vállus településtől délkeletre, a 380 méter magas Láz-tetőn 2014 óta látogatható a kilátó, mely a hegységet érintő ökoturisztikai fejlesztés részeként épült meg, valamint második állomása is egyben a szintén akkor létrehozott Medvehagyma tanösvénynek. A kilátó közelében halad el az országos kéktúra útvonala, de a zöld kereszttel jelölt turistaútról is megközelíthető. A fenyő és tölgy faanyagból épült 18 méter magas egyszintes szerkezet kilátószintje 14,8 méteren található.
A kilátóra felkapaszkodva hegyekkel, domboldalakkal, lankákkal tagolt táj varázslatos látványa tárul elénk. A hegység két tömbjének határán állunk: a kilátó a délre eső dolomit alkotta régió szélén áll, északra a bazalt alapkőzetű tömb hegyei magasodnak. Előttünk a Zsidi-medence terül el, ahol az emberi jelenlét határozza meg a táj arculatát: szántók, rétek, a melegebb domboldalakon pedig szőlők és gyümölcsösök húzódnak fel az erdőkig. Balra a Sika-lika barlangot is rejtő Meleg-hegy látható a 13. században emelt Rezi vár romjaival, hátterében pedig a Kovácsi-hegy húzódik, melyen Európa egyik legnagyobb sztúpája áll.
Jobbra magasodik jellegzetes alakjával a Tátika, csúcsát szintén egy középkori várrom koronázza, a Rezi várral közel egyidős Tátika várának maradványai. A hegy lábánál jóval korábbi nyomait is felfedezhetjük az egykoron környéken élőknek: az itt sorakozó halomsírok a korai vaskorból származnak.
A Tátika lábánál, észak felől érjük el a Sarvalyi-forrásnál kialakított pihenőhelyet, esőbeállóval, tűzrakó helyekkel, padokkal és asztalokkal remek helyszínt nyújt szabadtéri programokhoz. A Tátikától jobbra a Karikás-tető, Szebike és a Kőorra emelkedik ki a medencéből. A távolban a déli-Bakony és a Sümegi-hát is feltűnik.
|
Medvehagyma tanösvényVállustól délkeletre találjuk a mára jócskán lecsökkent hozamú, de friss és hűsítő vizet adó Szent Miklós-forrást.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend Szent Miklós tiszteletére szentelt monostorának romjait 2016-ban kezdték feltárni, a munkálatok napjainkban is tartanak. Az elmúlt években megtalálták a kolostor keleti falának jelentős szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét. A kerengő kutatása során egy szerzetes sírjára is rábukkantak. A Szent Miklós-forrás adta egykoron a kolostor vizét és halastavát is táplálta.
A közeli Görbe-tetőn a múlt században légvédelmi szerepet is betöltő katonai bázisra emlékeztet a Kutyatemető. Oda temették a bázison szolgáló honvédek az elszigeteltségben, szolgálatteljesítésük közben hű, segítő társaikká vált állataikat.
Délre, az erdészeti út mentén, kis tisztáson áll a Büdöskúti pihenő. A közelben ma is fellelhetők annak a fagykísérleti telepnek a nyomai, amelyet egykor a Festeticsek főerdésze hozott létre a fák „hidegtesztelésére” a Keszthelyi-hegység leghidegebb pontján.
A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt években a Keszthelyi-hegység számos pontján alakított ki pihenőhelyeket, a Gyenesdiáshoz közeli Nagymezőn erdei tornapályát tart fenn.
Az említett helyek önmagukban is tartalmas időtöltést kínálnak, a látottak pedig kedvet csinálhatnak a hegység más tájainak bejárásához, felfedezéséhez is.
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
