AHOL MÁR AZ ŐSEMBEREK IS JÓL ÉREZTÉK MAGUKAT
Olyan nincs, hogy valamit Regős József, alias Mókus bácsi ne ismerne a Bükk őstörténetével, a geológiai képződményekkel, az ott élt emberekkel és kultúrájukkal, állatokkal, növényekkel kapcsolatban.
Címke: erdő
Oldal 1/29
UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL TILL ANILLÁVAL
Bolygónk védelme mindig is fontos volt számára. Tanulmányai jelentősen formálták környezetvédelmi szemléletét, az egyetemen a fenntarthatósági kommunikációban mélyedt el, jelenleg a bolygóegészség retorika területét kutatja.
HOGYAN ŐRZI A DRÁVA A JÖVŐ ERDEIT?
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. A szervezet minden évben meghatároz egy kiemelt témát, mely más és más szempontból hívja fel a figyelmet e nélkülözhetetlen természeti kincsre.
ÖRÖKÖLT TERMÉSZETSZERETET
Az egri Érsekkertben kerestünk árnyékban megbújó padot, hogy mélyrehatóbban beszélgessünk múltról, jelenről és jövőről. Miközben sétálgattunk, az idősebb Schmotzer rámutatott a park legidősebb fájára, a Nagy Platánra: „Lassan beérem a nagy öreget”
NAGY ERIKA: TÖRÉKENY TERMÉSZET
„Az erdővel való kapcsolatom egészen általános iskolás koromig nyúlik vissza, amikor nyaranta rengeteg időt töltöttem a Gömör-Tornai-karszt vadregényes tájain. Ott ismerkedtem meg a »zöld ruhás emberekkel«, az erdészekkel, vadászokkal.”
TENGERNYI CSODA A BÜKKBEN
Madártávlatból a Bükk egy hatalmas zöld lombpaplan, hiszen itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, amelynek nyugati felén az EGERERDŐ Zrt. kezeli az állami erdőket.
HAZÁNK EGYETLEN ÉRINTETLEN ŐSBÜKKÖSE
Az ország tetején, a Mátrában járva, a Kékestető csúcsa alatti északi oldalon találjuk azt az évszázadok óta érintetlen ősbükköst, amely Magyarország erdőrezervátum-hálózata részeként teret ad a természetes erdődinamikai folyamatoknak.
VARÁZSLATOS FURULYÁK
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
ERDÉSZET AZ ORSZÁG KÖZEPÉN
A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Pusztavacsi Erdészetének több mint 13 ezer hektáros működési területe zömében a Duna-Tisza közi hátságra esik, kis része tartozik a Tápió–Zagyva-vidékhez, valamint a Gödöllői-dombsághoz.
ÉLET, ERDŐ, EGÉSZSÉG – A FORRÁS-VÖLGY TITKAI
Magyarország első vidéki kardiotanösvénye Miskolc határában, a Forrás-völgy és a Csanyik-völgy találkozásánál létesült az Út az Egészséghez Program keretében.
KÖNYV A VILÁGREKORD DÁMOK HAZÁJÁRÓL
Alapos kutatómunka, fennmaradt források, táblázatok, fotók, cikkek összegyűjtése, válogatása, azaz hosszas előkészületek után született meg Gencsi Zoltán Gúthi-erdőt bemutató kötete.
OLGAMAJOR MINDIG LÉLEGZETELÁLLÍTÓ
Erdők ölelésében, költői szépségű helyen, a Göcsej szívében mint óriási piros kalapú gomba bújik meg a Zalaerdő Zrt. Olgamajori Vadászkastélya.
AZ ERDŐKERÜLŐ VISSZAJÁRÓ LELKE
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
ÚJ ERDŐK SZÜLETNEK
Az erdei teendők zömét tavasszal az erdősítési munkálatok teszik ki. Hivatásunk talán legszebb feladataként ilyenkor új erdők létrehozásán dolgozunk, melyekben majd a jövő nemzedékek gazdálkodhatnak és kirándulhatnak.
TAVASSZAL ÉBREDNEK A HÜLLŐK ÉS A KÉTÉLTŰEK
A változó testhőmérsékletű hüllők és kétéltűek hibernált állapotban vészelik át a telet az avar alatt vagy az iszapba temetkezve, a langymeleg napsütés hatására azonban felébrednek Csipkerózsika-álmukból.
AKIT A SÍKVIDÉK FOGLYUL EJTETT
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója síkvidéken született, de gyerekkorában a hegyekbe vágyott, hogy végül az Alföldön legyen erdész. Szereti Erdélyt, a Kárpát-medencében mindenhol otthon érzi magát, de határozott alföldi identitása van.
