Oldal 27/31
Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.
Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.
A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.
Budafok zegzugos, békebeli hangulatú utcácskái patinás régi pincéket rejtenek. Mélyükben érlelődik az ünnepek itala, a pezsgő. A Garamvári Pezsgőpince kapuján a „szőlőművészet” felirat találóan jelzi, hogyan tekintenek a családi gazdaságban a szőlőre, a bor- és pezsgőkészítésre.
Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.
A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.
Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.
Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.
Egy személyes emlék: negyven éve, friss rádiósként légi térképezőkkel készítettem riportot. Mikor elindultam felkeresni mai utódaikat, még nem sejtettem, hogy az a szerencse ér: korszakos újdonságról adhatok hírt. Magyar szakemberek kutatásaiból és gyakorlati munkájából egyedülálló módszer született a hazai erdők digitális légi feltérképezésére.
A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében egy igazi csodabogarat, Csóka György erdőmérnököt mutatjuk be, aki entomológus és emellett mániákus rovarfotós.
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az észak-magyarországi régió az erdei élmények nagyhatalma, és e csodálatos erdős vidék legszebb és egyben legkülönlegesebb ékköve az Aggteleki-karszt. A hegytetőket uraló szédítő panorámák, a szemet gyönyörködtető erdők, az egyedi barlangritkaságok mellett az épített történelmi örökségek tárháza is ez a zöld birodalom.
Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.
Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.
Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.
Igencsak szűkös azon színészeink sora, akikhez bármelyikünk gondolkodás nélkül tud valamilyen szerepet társítani. Közöttük pedig még kevesebben vannak, akik pályájuk kezdete óta kizárólag az általuk vallott értékekkel összeegyeztethető munkákat vállalják el. Eperjes Károly a színpadon s azon kívül is erős karakter.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
