Címke: erdő

Oldal 27/28

AZ EMLÉKKÉ VÁLÓ FENYVES

A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.

HOL VAN MÁR A TAVASZI HÓ?

Az Északi-középhegység erdeiben sajnos mindenhol láthatjuk a nyomait. A Börzsönytől a Zemplénig tetemes kár érte az éppen fakadásban lévő állományokat, elsősorban az 5-800 méteres magassági zónában. Április 19–20-án viharos szél kíséretében érkezett az 50-60 centiméteres hótakaró; a szélsőséges időjárási jelenség fákat döntött ki, fiatal állományokat hajlított a földig és komoly fagykárt okozott.

KARDOSFAI KILÁTÓ

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

SZENTPÉTERI SÁNDOR: BEHÁLÓZVA

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

KÁPOLNA A ZALAI SZŐLŐHEGYEN

Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.

PAMACSOS FÜLŰ AKROBATÁK

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.

ÉRETTEBB AKKORDOK – INTERJÚ A TANKCSAPDÁVAL

Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.

KOSBOROK AZ ERDŐKBEN

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

AZ ERDŐ A TANKÖNYV

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

MÁS, MINT GONDOLNÁNK

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

ELSŐSEGÉLY A BAJBAN

A jól induló kirándulást is tönkreteheti egy váratlan baleset, sérülés. Még nagyobb lehet a gond, ha közel s távol nincs lakott település, esetleg térerő sem, hogy segítséget kérhessünk.

A DUNA AJÁNDÉKA

Pezsgő vízi élet, nyugodt bicikli utak, fürdők, páratlan növény- és állatvilág. A Szigetköz számos felfedezni valót rejteget. Induljunk akár kerékpárral, vagy kajakkal járjuk be a környéket, biztos, hogy maradandó emlékekkel távozunk.

KIRÁNDULÁSI TIPPEK NYÁRRA

A gyerekekkel ellentétben a szülők egy része hosszúnak érzi az iskolai nyári szünetet. Hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, és minél több élményben lehessen részük, a családi nyaralások előtt, után lehetőségeiktől függően táborokba küldik csemetéiket. Általában a nagyszülők is örömmel veszik, hogy végre többet lehetnek az unokákkal, kényeztethetik őket, és végre van idő a közös sportolásra, strandolásra, és persze a kirándulásra.

ÈLETRE SZÓLÓ KÜLDETÉS

Sokszor halljuk a nevét, ha adakozásról van szó, számos koncertet szervezett, adott a rászorultak megsegítésére. Mága Zoltán hegedűművész támogatott már gyermekklinikát, tehetséges iskolásokat, hátrányos helyzetűeket felkaroló alapítványokat itthon és a határon túli magyarság körében. Legutóbb pedig jótékonysági tűzifaakció keretében segített elviselhetőbbé tenni több ezer családnak a zord téli napokat.

NEMCSAK DOKTORAI A FÁKNAK

A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.

APRÓ SZÉPSÉGEK, NAGY ÖRÖMMEL

Nevezték már a tojásfestés királynőjének, az ország nyuszijának – sokféle titulussal illette a sajtó Zsigóné Kati népi iparművészt. Tény, hogy szenvedéllyel műveli, amihez hozzáfog, legyen az bútorfestés, falpingálás vagy terítőhímzés. Nyolc díszítőművészeti ág munkái kerülnek ki a keze alól, ám a legjellegzetesebb mégis a hímes tojás készítése. Az apró mesterművek kézügyesség, motívumismeret, fantázia és türelem együtteséből születnek.

AHOL A NEMZET- ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM EGYBEFORR

A Kelet-Bakony gazdálkodás szempontjából rossz adottságú területeit már a 19. századtól katonai gyakorlótérnek használták. A Bakony Harckiképző Központ (BHK) fő feladata, hogy teret adjon a hazai és – térítés ellenében – külföldi csapatok kiképzésének, gyakorlatainak, lövészeteinek.

SZEKSZÁRD LANKÁITÓL GEMENC ÁRTERÉIG

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.