Sokszor örülünk, ha környezetünkben felbukkan a természet egyik bájos képviselője, ugyanakkor kellemetlen a látogató, ha kárt okoz nekünk, vagy valamilyen okból veszélyesnek tartjuk. Mi, emberek persze nagyon különbözünk, ezért ugyanazt az állatot másként ítélhetjük meg.
A kérdés különösen izgalmas az olyan összefüggő, több tízezer hektáros hegyvidéki erdőterületen, mint a Mátra, ahol több tucat lakóövezet alakult ki az elmúlt évszázadokban. Rendszeresen megkeresnek bennünket mátrai ingatlantulajdonosok, hogy tegyünk valamit az erdő kellemetlenkedő állataival. A gondot nem rendezi, de
A legtöbben a rókák iránt nyilvánítják ki nemtetszésüket. Aggodalmuk jogos, hiszen a rókák közegészségügyi szempontból veszélyesek. Szerencsére, az emberre is halálos veszettség kockázata a töredékére csökkent a több évtizede végzett immunizálásnak köszönhetően. Ugyanakkor más kórokozókat is átadhatnak, ezért mindenképpen kerülendő velük a fizikai kapcsolat. Ha valaki mégis gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH +36 (80) 263 244-es zöldszámát. Egy egyed feltűnő szelídsége hátterében azonban nem biztos, hogy a veszélyes betegség áll.
Emiatt láthatunk a megszokottól sűrűbben, a nyár második felében a kotorékukat elhagyó és a „világot felfedező” fiatal rókákat, majd télen éhező ravaszdikat, avagy szerelemittasan koslató kanokat.
A veszélyt hordozó vadon élő állatok esetében közös érdekünk, hogy a lehető legjobban visszaszorítsuk a velük való érintkezés lehetőségeit.
Ezért az együttélés fontos szabálya, hogy
A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon.
Dudás Béla
Egererdő Zrt.
Fotók: Szerencsi Gábor és a szerző
