Archívum

Oldal 66/77

FAJTABEMUTATÓ ÉS JUHÁSZTALÁLKOZÓ

A XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Magyar Juh-és Kecsketenyésztő Szövetség 30 tenyészete 63 juh tenyészállat csoportban mutatta be a szövetség tenyésztési programjában szereplő 17 juhfajtát. A rendezvény utolsó napján 29. alkalommal rendezték meg a Szent György-napi Juhásztalálkozót a kiállítási centrumban, amelyre az országból minden juhtenyésztőt vártak. Jelentős eseménye ez a ma már egyre kisebb számban létező pásztorembereknek, akik évről-évre itt találkoznak és beszélik meg mindennapi szakmai kérdéseiket.

JÓ HÍRÜNKET KELTŐ SZŐLŐNEMESÍTŐK

Szinte nincs olyan szőlészeti-borászati rendezvény, ahol ne említenék meg Csizmazia Darab József és Bakonyi Károly szőlőnemesítők nevét. Nem túlzás azt mondani, hogy külön-külön munkálkodva is világraszólót alkottak, ezzel öregbítve a korábban is gyakran dicsért magyar szőlő- és borkultúrát. Tevékenységüket elismerve, akárcsak a régmúltban, ma is ünneplik a két neves szakembert, s ma is, tisztelettel, egyszerűen csak Józsi bácsinak szólítják a fővárosban élő szépkorú férfit, és Karcsi bácsinak a Keszthelyen élt másik alkotót. Utóbbi esetében azért a múlt idő, mert néhány esztendeje, 2010-május 26-án elhunyt.

BARANGOLÁSOK A SOPRONI PARKERDŐBEN

A hosszú, az időjárást tekintve kiszámíthatatlan, embert, állatot, növényt egyaránt próbára tevő tél után a szokásosnál is jobban vártuk a tavaszt. Ezt a legtöbb csodát megjelenítő évszakot, amely nemcsak a természet megújulását hozza el, hanem az emberek kirándulási kedvét is fokozza. A Sopronban és a város környékén élőknek, valamint az odalátogató turistáknak hasznos időtöltést ígér az ország második leglátogatottabb, területegységre vetítve legfelszereltebb parkerdeje. A Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt.-nek nagy szerepe van abban, hogy a látogatókat meggyőzze természeti örökségünk megőrzésének fontosságáról.

ZENGŐ CSODAERDŐK

Szokolay Sándort a kortárs operairodalom kimagasló egyéniségeként, termékeny zeneszerzőként, egyetemi tanárként tisztelik. De arról talán még a zenekedvelő közönség is keveset tud, hogy a mester életét, munkáit kezdett ől fogva mélyen átszövi a természet, az erdők szeretete. Sopronban kerestük fel, ahová családjával két évtizede visszavonult a fővárosi forgatagból.

BÚCSÚ AZ ALMA MATERTŐL

Bene valete! Éljetek boldogul! A római eredetű köszöntést a 11. századtól írták a pápák bulláik végére, később a középkori levelek záró, üdvözlő sora volt. Rövidített alakja, a „Valete” viszont napjainkban is a legendás Selmecbányai Bányászati Akadémia utódintézményeiben tanuló diákok szívbemarkoló, alma matertől való búcsúzását fejezi ki.

NYITNIKÉK AZ ERDŐBEN

A hideg, latyakos tél után legnagyobb örömünkre beköszöntött a tavasz. A melengető napsugarak pedig nemcsak a termé szetszerető emberek napjait varázsolják szebbé, hanem az erdő-mező állatait is felvidítják.

SZALONKÁK HATÁROK NÉLKÜL

Egy novemberi este óvatosan autóztam a gyepes dombtetőn. Egyszer csak egy madár üldögélt előttem a keréknyomban. Ahogy alapgázzal lassan közeledtem feléje, elkezdett gyalogolni, egyre gyorsabban, majd fölrebbent. Akkor a reflektor fénykévéjében megláttam hosszú csőrét. Hiszen ez egy erdei szalonka! Nohát, nem is gondoltam volna, hogy találkozunk! Mennyit járok utánatok az egész országban, hogy lábatokra gyűrűt tegyek és megismerjem, merre jártok!

VADVESZÉLY…

… legalábbis ezt mondják a gépkocsivezetők, amikor az ugró őz (szarvas?) árnyképét megpillantják a pirossal keretezett háromszögletű táblán. Sajnos a vadat nem figyelmezteti tábla: Autóveszély!

ERDEI MÉHLEGELŐK

Ahogy melegszik az idő, egyre-másra jelennek meg az erdőkben és a mezőkön a döngicsélő méhek. Legfontosabb „munkájuk” a virágok megporzása, de emellett mézet és több, az emberek számára fontos anyagot (propoliszt, méhviaszt, méhpempőt) készítenek. Magyarország „nagyhatalomnak” számít a méztermelésben, hiszen Európában csak a spanyolok előznek meg bennünket. Évente mintegy 25 ezer tonnát szállítunk külföldre, ami a világ mézkereskedelmének nagyjából öt százaléka.

HEGYRE FEL!

„Emlékszik a Muzsikás zenéjére, amely a Másfélmillió lépés Magyarországon címadó dala is: Indulj el egy úton?” – kérdezte, miközben nekivágtunk az Óbuda fölött magasodó hármashatár-hegyi kapaszkodónak Garancsi Istvánnal, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökével. Rockenbauer Pál rendező történelmet csinált a filmjével, amelyen azután egy korosztály felnőtt, s megváltoztatt a az országról kialakult képünket. Abban a világban, amikor nem lehetett utazni, csak gyalogolni, így ismerhettük meg hazánkat, a tájegységeket, az embereket.

TERMÉSZET – ERDŐ – GAZDÁLKODÁS

Változatos földrajzi tájakon végzett erdő- és vadgazdálkodás, több mint kétszázötven kirándulóhely, kisvasutak, erdei iskolák, turisták és kirándulók százezrei. Mindez az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. jóvoltából.

NEMES NEMZETSÉG: A TÖLGYEK

A tölgy nemzetségbe (Quercus) 400–450 fajt sorolnak a botanikusok. Nagy részük az északi féltekén él, egyaránt van köztük trópusi, mediterrán és mérsékelt égövi. Hazánkban leggyakrabban a kocsányosés kocsánytalan, a molyhos és a csertölggyel találkozhatunk. Ezeket a későbbiekben mutatjuk be részletesen Most maradjunk csak a nemzetségnél!

FELTÁRULNAK A RAJZOLATOK

Nagy András örkényi erdész 1978-ban találkozott Verebes Sándor faesztergályossal Lajosmizsén. Nála ízlelte meg e munka örömét, s ezzel egy életre szóló nagy kaland részese lett: a fa rejtett rajzolatának felfedezése, feltárása immár hosszú évtizedek óta sok izgalmas percet, örömöt okoz számára.

HARC A BETOLAKODÓK ELLEN

Mindannyiunk érdeke, hogy a megmaradt természetszerű erdők helyét ne invazív, azaz az eredeti növény- és állatvilág elemeinek a kiszorítása után nagy területeket elfoglaló, idegenhonos fafajok uralta erdő váltsa fel. E fajok terjedésének a megakadályozásában fontos szerep hárul az erdészekre.

LEGALÁBB EGYSZER LÁTNI KELL

Aki fát ültet, erdőt telepít, felújít, az a jövőért tesz. Így gondolkodott gróf Ambrózy-Migazzi István, amikor belelátta a Vas megyei Jelihálás területébe a jövő csodálatos növénygyűjteményét, és eszerint cselekszik a Jeli Arborétumot kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. is. A Kám határában fekvő arborétum május közepén a legszebb, amikor a több ezer rododendronbokor a legkülönfélébb színekben pompázik.

A HÁBORÚS ÖSSZEOMLÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Az első világháború harmadik esztendejében, 1917-ben a kormány arra kényszerült, hogy a hátországi nehézségek mérséklésére az erdőgazdálkodásban is fokozott ellenőrzést, tervelőírásokat vezessen be. Előbb csak a fakitermelési engedélyek egyszerűsítését, majd a kötelező erdőkitermelések elrendelését alkalmazta. Végül a Magyarországi Faértékesítő Hivatal 1918-as életre hívásával minden fatermék forgalmát ellenőrizte, illetve – a hiánygazdasága jellemzően – magához vonta.

ERDŐ, ERŐ, EGÉSZSÉG

Végre itt a gyönyörűséges kirándulások ideje! Az élettől zengő erdőben való túrákhoz igazán egészséges, nagyon finom és nem utolsósorban olcsó útravalókat kínálunk. Régi háziasszony-tanácsadó könyvekből nem maradhatott ki az „útravaló-pogácsa” receptje, hiszen anélkül nem indulhatott senki útra. Tegyünk így mi is és süssük meg otthon a hátizsákba valót. A különféle olajos magvakkal dúsított pogácsák, kenyerek, kiflik nem csak finomak, de egészségesek és táplálóak is egyben.

NÉPBETEGSÉG AZ ALLERGIA

Feltöltődés, sok napsütés, mind több szabadban töltött program. Mindenekelőtt ezeket várjuk a tavasztól. A virágporra érzékenyeknél azonban a felhőtlen örömhöz üröm is társulhat, nevezetesen az allergia. Nekik sem kell azonban bezárkózniuk, a kellemetlen tünetek enyhíthetők.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 64
  • 65
  • 66
  • 67
  • 68
  • ...
  • 77
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.