Kategória: Lapszemle

Oldal 66/79

MANGALICA: TÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Ezt a fajtát őshonosnak, magyar genetikának tartjuk, de kevesen tudják, hogy az Országgyűlés 2004-es határozata alapján vált nemzeti kincsünkké. Emellett sokak kedvence. Értelmezhető ez a tenyésztőire és a tartóira, még inkább igaz a mangalica terméket kedvelőkre és fogyasztókra. Olyan állat, amelyet Magyarországon szervezett keretek között, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete irányításával tenyésztenek, azonkívül nagyon sok kisgazdaságban, udvaron tartanak belőle tisztavérben vagy keresztezve. A MOE, az alapító ülést is beleszámítva, idén tartotta a XX közgyűlését. Az ágazat helyzetéről Tóth Péter elnököt kérdeztük.

EGYÜTT A SZAKMA ÉS A SZÓRAKOZÁS

A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat augusztus 30. és szeptember l-je között. Ez a rendezvény mára a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállításává nőtte ki magát, csaknem 120 kiállítóval és egyre növekvő látogatói létszámmal.

„FELKELT A NAPUNK, ISTVÁN A MI URUNK”

Szent István király történetével már általános iskolai olvasmányainkban megismerkedünk, hiszen a magyar történelem meghatározó alakjáról van szó. Az államalapításért, a kereszténység felvételéért, az egyházkerületek létrehozásáért és a legelső törvényekért lehetünk hálásak neki. I. (Szent) László királyunk VII. Gergely pápa engedélyével, magyar püspökök, apátok és előkelőségek jelenlétében 1083. augusztus 20-án emelte I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilika oltárára, ami I. István király szentté avatását jelentette.

VIDÉKEN DEBRECEN VEZET

Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora szerint a felsőoktatásnak új, a változó igényekhez igazodó működési modellre kell áttérnie. A Corvinus Egyetem tájékoztatása szerint az intézmény népszerűsége töretlen, mivel 2 százalékkal többen jelentkeztek az egyetemre és 4 százalékkal több hallgatót fogadnak be.

TISZTELET A MAGYAR GAZDÁKNAK

Megalakult a gödöllői Szent István Egyetemen az Agrárkommunikációs és Agráretikai Kutatóközpont, melynek tevékenységéről, céljairól kérdeztük Kollár Csaba egyetemi adjunktust, a kutatóközpont kommunikációért felelős alapító tagját. Szóba kerültek az agráriumban fellelhető problémák, valamint az etikus agrárgazdálkodás kérdései is.

A MI AUTÓNK… A MI ÜZEMANYAGUNK?

Az Európai Uniónak máig az egyik leghitelesebb politikája az úgynevezett klímapolitika, azaz mindazok az erőfeszítések, amelyeket a tagállamok és az unió a széndioxid-kibocsátás, a fosszilisenergia-felhasználás csökkentése érdekében tesznek. Ez főleg annak köszönhető, hogy az utóbbi évek mélyülő gazdasági-politikai válsága ellenére az EU következetesen ragaszkodott a 2020-ra kitűzött klímavédelmi célkitűzésekhez, és szigorúan számon is kérte őket a tagállamokon.

TÖBB MINT FALUTURIZMUS – SÓBARLANG

Ott, ahol a madár is ritkán jár, ott találni az erdőktől, domboktól övezett gyógyhelyet. A pazar fekvésű Kustánszeg paraszai falurészében, ugyancsak szép környezetben rejtőzik Szirkovics Ákosék két vendégháza. A régebbi a Göcsej Szíve nevet viseli, az újabb, tornácos-elegáns épület találóan a Göcsej Gyöngye nevet kapta.

KÉPZÉS A CSALÁDI GAZDASÁGOKNAK

A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola jövőre ünnepli alapításának 60. évfordulóját, de története - és a ceglédi gazdaképzés - jóval messzebbre nyúlik vissza. A névadó Török János publicista, nemzetgazdász 1846-ban hozta létre Cegléd egyik pusztáján, Szőkehalmán az általa megálmodott és megtervezett Gazdaképző Intézetet. Török János Széchenyi szellemi köreihez tartozott; a többi között megszervezte a Magyar Gazdasági Egyesület gyümölcs-, állat- és mezőgazdasági gépkiállításait, az országos szőlészkongresszust, felépítette a Hild József által tervezett Köztelekpalotát. Saját vagyonából létrehozott tanintézete az akkori Magyarország legkorszerűbb, legtervszerűbb, eredményesen működő gazdasági iskolája volt.

MEZŐFÖLD GYÖNGYSZEMEI

A Velencei-hegység legdélebbi nyúlványának oldalában, a Mészeghegy csúcsán elterülő Sukorói Arborétum és Erdei Iskola, valamint a Móri-árokban húzódó Gaja-völgyi Tájcentrum egyaránt a Vadex Mezőföldi Zrt. fenntartásában üzemel.

A SPORTLEGENDA ÉS AZ ERDŐ

Dávid Kornél, a világklasszis kosárlabdázóból lett klubelnök kedves közvetlenségével, filmsztárokat lepipáló megjelenésével, természetes eleganciájával – nem mindennapi jelenség. Jó vele beszélgetni. Röptében elkapja a másik ember gondolatát, és a válaszaival pontosan célba talál. Fegyelmezett, mégis könnyed. Ilyen lehetett a pályán is.

SZOMORÚ EMLÉKEKET ŐRZŐ CSODÁS VÖLGY

Kápolnapuszta az Országos Kéktúra útvonalán érhető el, a Vértes déli részén. Tölgyfák, juharok, kőrisek, cserfák, berkenyék hűs árnyékot adó lombjai alatt pihenhet meg az arra kiránduló, és a Vörösmarty- forrás kristálytiszta vizéből ihat hűsítőt. A páratlan szépségű völgy számos védett növényritkaság őrzője is. A csodás természeti értékein kívül azonban szomorú emlékeket is őriz a mára teljesen elnéptelenedett település.

AKINEK FELTÖLTŐDÉS A KÖRNYÉK FELVIRÁGOZTATÁSA

L. Simon László író, szerkesztő és gazdálkodó, az Országgyűlés Kulturális- és sajtóbizott ságának elnöke szorosan kötődik a Velencei-tóhoz és környékéhez. Néhány budapesti évet leszámítva egész életét a tó déli részén, a Mezőföldön töltötte. Családjával Gárdonyban él, ahol számtalan közéleti elfoglaltsága mellett, az édesapja által indított gazdasága és borászata is működik.

FÁBÓL ÉPÍTENI ÖRÖM

Az erdőben bóklászva különleges érzés fog el bennünket, érezzük a táj erejét és a minket körülvevő növények nyugalmát. Ugyanez a nyugalom és biztonság kerít hatalmába, amikor egy faházba lépünk. A fa illata, a tapintása, de már magának a fafelületnek a látványa is azt sugallja számunkra, hogy ott, ahová megérkeztünk, otthon vagyunk.

AZ ERDŐ ÉJSZAKAI NAPSZÁMOSAI

Bár sokakban viszolygást keltenek a denevérek, és egyesek félnek is tőlük, a bőregerek vitathatatlanul értékes tagjai az állatvilágnak, és az emberre egyáltalán nem veszélyesek. Ezért is fontos a védelmük, illetve az azt lehetővé tévő felmérésük. Dobrosi Dénestől, a denevérek talán legszakavatottabb hazai ismerőjétől igen izgalmas részleteket is megtudhattunk ezekről az éjszakai állatokról.

GEMENCI GÓLYALESEN

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében, a Gemenci erdőben jól érzik magukat a fekete gólyák. A márciusban Afrikából hazánkba érkező gázlómadarak mintegy ötöde, 55-60 pár fészkel a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein.

ÉLET AZ ÉLET UTÁN

A hétvégi erdőjáró gyakran teszi szóvá, hogy zavarja az erdőben éktelenkedő facsonkok, földön fekvő törzsek, odvas fák látványa. Merthogy azok csúnyák és nyilván veszélyesek is az erdő egészségére. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy még erdészkörökben is vannak támogatói ennek a véleménynek. Mielőtt kihirdetnénk a „jogerős ítéletet”, talán nem árt megfontolni a következőket.

ERDŐGAZDÁLKODÁS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

Alapításától kezdve szolnoki kötődésű a több mint 60 éves múltt al rendelkező NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A cég korábbi jogelődje, a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság 1950. augusztus 1-jén alakult meg az ország egyik legfátlanabb vidékén, mindössze 126 hektár állami erdőterületen. Azt követően az erdőterület számottevő növelésében komoly része volt az elődök erdőtelepítési, fásítási munkájának. Így jött létre az a 32 100 hektár erdő, amelyet a részvénytársaság jelenleg kezel, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Pest megye déli részén.

KALANDOZZ ÉS LAPÁTOLJ GEMENCEN!

Titokzatos vadon és csodálatos vízi világ tárul fel mindazok előtt, akik kenuval járják be a Gemenci erdőben megbújó dunai mellék- és holtágakat. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének egyedi növény- és állatvilágát legkönnyebben a vízitúrázók figyelhetik meg. Idén is egész nyáron várják a Gemenc Zrt. szakemberei a kenuzni vágyókat, sőt két szervezett túrát is ajánlanak a kalandot kedvelő „lapátolóknak”.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 64
  • 65
  • 66
  • 67
  • 68
  • ...
  • 79
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.