Kategória: Lapszemle

Oldal 66/77

TERVEZZ ÉS ÉPÍTS EGY KLASSZ GÉPET!

Hazánkban jelenleg hat helyen folyik mezőgépészképzés, de az intézmények összesen kevesebb, mint 100 hallgatót bocsátanak ki évente (tavbaly 86-ot vettek föl), és ez a létszám nem elégíti ki az ágazati igényeket. Különösen azokat keresik, akik már tanulmányaik alatt felfedezik magukban az elhivatottságot jövendőbeli szakmájuk iránt. Az ő elhivatottságuk és a kereslet komolyságának bizonyítására remek alkalom volt a CLAAS-UniTech idei mérnökversenye, amit a napokban tartottak a CLAAS törökszentmiklósi gyárában. Mint kiderült, vannak ilyen g fiatalok: a verseny indulói az elmúlt hónapokban több 11 ezer órát töltöttek először pályázatuk, majd a feladatként kiírt arató-cséplőgép elkészítésével, hogy a döntőn végül megmutathassák: gépük működik, s nemcsak megy, de aratni is képes.

A GÁTŐRHÁZTÓL A KÉTHEKTÁROS TELEPIG

Az új békéscsabai, majd a megújult pécsi, dombóvári és zalaegerszegi telephely megnyitása után újabb beruházásba kezdett az Axiál Kft. Szolnokon. Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető és Pintér Zsolt ügyvezető a napokban rakta le a barnamezős beruházással épülő központ alapkövét a Tisza-parti városban. Az újabb korszerű központ megépítése annak a telephely-fejlesztési programnak a része, melynek célja a korszerű és nagy teljesítményű mezőgazdasági és építőipari gépek igényeit kiszolgálni képes alkatrész- és szervizszolgáltatás biztosítása. Ezzel, s a jövőben elkészülő beruházásokkal az országban bárhol elérhetők lesznek egy 50 kilométeres sugarú körön belül.

A PALÓC MOJITÓ

Szelei Sándor a pálinka szerelmese, éjjel-nappal tud róla mesélni, akár úgy is - ahogy beszélgetésünk során tettük -, hogy meg sem kóstolja. Lelkesedéssel magyarázta a szakma buktatóit, markáns véleményt megfogalmazva az ágazatban zajló folyamatokról. - A pálinkának is be kell járnia azt az utat, amit a bornak: '80-as évek elejétől lassan tértünk át a kannás borról a minőségi italokra - vont párhuzamot a Márkházi Pálinkafőző Társaság társtulajdonosa a pálinkával.

FAJTABEMUTATÓ ÉS JUHÁSZTALÁLKOZÓ

A XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Magyar Juh-és Kecsketenyésztő Szövetség 30 tenyészete 63 juh tenyészállat csoportban mutatta be a szövetség tenyésztési programjában szereplő 17 juhfajtát. A rendezvény utolsó napján 29. alkalommal rendezték meg a Szent György-napi Juhásztalálkozót a kiállítási centrumban, amelyre az országból minden juhtenyésztőt vártak. Jelentős eseménye ez a ma már egyre kisebb számban létező pásztorembereknek, akik évről-évre itt találkoznak és beszélik meg mindennapi szakmai kérdéseiket.

JÓ HÍRÜNKET KELTŐ SZŐLŐNEMESÍTŐK

Szinte nincs olyan szőlészeti-borászati rendezvény, ahol ne említenék meg Csizmazia Darab József és Bakonyi Károly szőlőnemesítők nevét. Nem túlzás azt mondani, hogy külön-külön munkálkodva is világraszólót alkottak, ezzel öregbítve a korábban is gyakran dicsért magyar szőlő- és borkultúrát. Tevékenységüket elismerve, akárcsak a régmúltban, ma is ünneplik a két neves szakembert, s ma is, tisztelettel, egyszerűen csak Józsi bácsinak szólítják a fővárosban élő szépkorú férfit, és Karcsi bácsinak a Keszthelyen élt másik alkotót. Utóbbi esetében azért a múlt idő, mert néhány esztendeje, 2010-május 26-án elhunyt.

BARANGOLÁSOK A SOPRONI PARKERDŐBEN

A hosszú, az időjárást tekintve kiszámíthatatlan, embert, állatot, növényt egyaránt próbára tevő tél után a szokásosnál is jobban vártuk a tavaszt. Ezt a legtöbb csodát megjelenítő évszakot, amely nemcsak a természet megújulását hozza el, hanem az emberek kirándulási kedvét is fokozza. A Sopronban és a város környékén élőknek, valamint az odalátogató turistáknak hasznos időtöltést ígér az ország második leglátogatottabb, területegységre vetítve legfelszereltebb parkerdeje. A Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt.-nek nagy szerepe van abban, hogy a látogatókat meggyőzze természeti örökségünk megőrzésének fontosságáról.

ZENGŐ CSODAERDŐK

Szokolay Sándort a kortárs operairodalom kimagasló egyéniségeként, termékeny zeneszerzőként, egyetemi tanárként tisztelik. De arról talán még a zenekedvelő közönség is keveset tud, hogy a mester életét, munkáit kezdett ől fogva mélyen átszövi a természet, az erdők szeretete. Sopronban kerestük fel, ahová családjával két évtizede visszavonult a fővárosi forgatagból.

BÚCSÚ AZ ALMA MATERTŐL

Bene valete! Éljetek boldogul! A római eredetű köszöntést a 11. századtól írták a pápák bulláik végére, később a középkori levelek záró, üdvözlő sora volt. Rövidített alakja, a „Valete” viszont napjainkban is a legendás Selmecbányai Bányászati Akadémia utódintézményeiben tanuló diákok szívbemarkoló, alma matertől való búcsúzását fejezi ki.

NYITNIKÉK AZ ERDŐBEN

A hideg, latyakos tél után legnagyobb örömünkre beköszöntött a tavasz. A melengető napsugarak pedig nemcsak a termé szetszerető emberek napjait varázsolják szebbé, hanem az erdő-mező állatait is felvidítják.

SZALONKÁK HATÁROK NÉLKÜL

Egy novemberi este óvatosan autóztam a gyepes dombtetőn. Egyszer csak egy madár üldögélt előttem a keréknyomban. Ahogy alapgázzal lassan közeledtem feléje, elkezdett gyalogolni, egyre gyorsabban, majd fölrebbent. Akkor a reflektor fénykévéjében megláttam hosszú csőrét. Hiszen ez egy erdei szalonka! Nohát, nem is gondoltam volna, hogy találkozunk! Mennyit járok utánatok az egész országban, hogy lábatokra gyűrűt tegyek és megismerjem, merre jártok!

VADVESZÉLY…

… legalábbis ezt mondják a gépkocsivezetők, amikor az ugró őz (szarvas?) árnyképét megpillantják a pirossal keretezett háromszögletű táblán. Sajnos a vadat nem figyelmezteti tábla: Autóveszély!

ERDEI MÉHLEGELŐK

Ahogy melegszik az idő, egyre-másra jelennek meg az erdőkben és a mezőkön a döngicsélő méhek. Legfontosabb „munkájuk” a virágok megporzása, de emellett mézet és több, az emberek számára fontos anyagot (propoliszt, méhviaszt, méhpempőt) készítenek. Magyarország „nagyhatalomnak” számít a méztermelésben, hiszen Európában csak a spanyolok előznek meg bennünket. Évente mintegy 25 ezer tonnát szállítunk külföldre, ami a világ mézkereskedelmének nagyjából öt százaléka.

HEGYRE FEL!

„Emlékszik a Muzsikás zenéjére, amely a Másfélmillió lépés Magyarországon címadó dala is: Indulj el egy úton?” – kérdezte, miközben nekivágtunk az Óbuda fölött magasodó hármashatár-hegyi kapaszkodónak Garancsi Istvánnal, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökével. Rockenbauer Pál rendező történelmet csinált a filmjével, amelyen azután egy korosztály felnőtt, s megváltoztatt a az országról kialakult képünket. Abban a világban, amikor nem lehetett utazni, csak gyalogolni, így ismerhettük meg hazánkat, a tájegységeket, az embereket.

TERMÉSZET – ERDŐ – GAZDÁLKODÁS

Változatos földrajzi tájakon végzett erdő- és vadgazdálkodás, több mint kétszázötven kirándulóhely, kisvasutak, erdei iskolák, turisták és kirándulók százezrei. Mindez az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. jóvoltából.

NEMES NEMZETSÉG: A TÖLGYEK

A tölgy nemzetségbe (Quercus) 400–450 fajt sorolnak a botanikusok. Nagy részük az északi féltekén él, egyaránt van köztük trópusi, mediterrán és mérsékelt égövi. Hazánkban leggyakrabban a kocsányosés kocsánytalan, a molyhos és a csertölggyel találkozhatunk. Ezeket a későbbiekben mutatjuk be részletesen Most maradjunk csak a nemzetségnél!

FELTÁRULNAK A RAJZOLATOK

Nagy András örkényi erdész 1978-ban találkozott Verebes Sándor faesztergályossal Lajosmizsén. Nála ízlelte meg e munka örömét, s ezzel egy életre szóló nagy kaland részese lett: a fa rejtett rajzolatának felfedezése, feltárása immár hosszú évtizedek óta sok izgalmas percet, örömöt okoz számára.

HARC A BETOLAKODÓK ELLEN

Mindannyiunk érdeke, hogy a megmaradt természetszerű erdők helyét ne invazív, azaz az eredeti növény- és állatvilág elemeinek a kiszorítása után nagy területeket elfoglaló, idegenhonos fafajok uralta erdő váltsa fel. E fajok terjedésének a megakadályozásában fontos szerep hárul az erdészekre.

LEGALÁBB EGYSZER LÁTNI KELL

Aki fát ültet, erdőt telepít, felújít, az a jövőért tesz. Így gondolkodott gróf Ambrózy-Migazzi István, amikor belelátta a Vas megyei Jelihálás területébe a jövő csodálatos növénygyűjteményét, és eszerint cselekszik a Jeli Arborétumot kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. is. A Kám határában fekvő arborétum május közepén a legszebb, amikor a több ezer rododendronbokor a legkülönfélébb színekben pompázik.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 64
  • 65
  • 66
  • 67
  • 68
  • ...
  • 77
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.