Oldal 1/5
Blaumann Ödön nevét minden vadász ismeri. A vadfotós felvételeit hazai és nemzetközi szaklapok címlapjain, vadász évkönyvekben, nagyvadvadászatokat bemutató filmkockákon, könyveiben láthatjuk, bemutatva az erdei élővilág sokszínűségét.
Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala.
Azt hiszem, Fegyverneky Zsófia nem csupán posztját illetően irányító. Ez a jellemvonása kihat egész életére, hiszen céltudatosság és akaraterő híján nem érhetett volna el olyan sikereket kosárlabdázóként, amire csak kevesen képesek.
Amikor ez az írás született, még nem érkezett meg a leghűségesebb városba a Tanulmányi Erdőgazdaság új szállító alkalmatossága, azonban a képzeletünk szárnyán felpattanhatunk az omnibuszra.
Az életben, így az erdő mindennapjaiban is az egyedüli állandó maga a változás. Színpompás tavasszal kizöldell a természet, az állat- és növényvilág szinte új életre kel. Majd a forró nyár és csendesedő ősz után megérkezik a tél sivársága.
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
„A Hármas-Körös partján, Gyomaendrődön nőttem fel. Kis gyermekkorom óta élvezhettem a természet közelségét, az árterek bőséges állatvilágát, a növények fergetegét.”
Rudi, a soproni erdők dámbikája több éven keresztül egyedül uralta a mintegy ötezer hektáros vadont. Nem volt vetélytársa, mivel ezen a területen nem élnek dámok. Hogyan alakult ki ez a mesebeli állapot?
A Bakony hazánk egyik legszebb tájegysége, melynek szívében található a pazar erdőkkel körülvett Alsópere.
Tolna a titkok világa. Lágy hullámokba merevedett dombok rejtenek apró falvakat, templomokat, kápolnákat. Kis magyar történelem az egész vidék, ahol egyszerre van jelen az érintetlen természet és a mély hagyományokon alapuló kultúra.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.
„Munkásságomat a jelenlegi Mecsekerdő Zrt. elődjénél kezdtem erdész-vadászként, és bízom benne, hogy itt is fejezem be. A kerületem a Kelet-Mecsekben, a Pécsváradi Erdészet területén található – csodálatos környezet a fotózásra.”
A SEFAG Zrt. mind a nyolc erdészete büszkélkedhet természeti értékekkel. Ez alól a Szántódi Erdészet sem kivétel: változatos klímája és terepviszonyai, a lélegzetelállító panorámát nyújtó tájai, vadgazdálkodási eredményei és a vonzó erdei pihenőhelyek mind említésre érdemesek.
„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”
A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
