Címke: vad

Oldal 1/4

RUPPERT RÓBERT: MUNKA KÖZBEN

„Munkásságomat a jelenlegi Mecsekerdő Zrt. elődjénél kezdtem erdész-vadászként, és bízom benne, hogy itt is fejezem be. A kerületem a Kelet-Mecsekben, a Pécsváradi Erdészet területén található – csodálatos környezet a fotózásra.”

GONDOS GAZDÁI A RÁJUK BÍZOTT VAGYONNAK

A SEFAG Zrt. mind a nyolc erdészete büszkélkedhet természeti értékekkel. Ez alól a Szántódi Erdészet sem kivétel: változatos klímája és terepviszonyai, a lélegzetelállító panorámát nyújtó tájai, vadgazdálkodási eredményei és a vonzó erdei pihenőhelyek mind említésre érdemesek.

DR. SZENDREI LÁSZLÓ: MINT A NAGYOK

„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”

GESZTENYEFÁK ÁRNYÉKÁBAN

A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.

EGÉSZSÉGES ERDŐK AZ EGÉSZSÉGES EMBEREKÉRT

Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.

A DOBOGÓ TETEJÉN

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

AZ ERDÉSZETNEK ÉS A VADÁSZATNAK SZENTELTE ÉLETÉT

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

KARAPANCSA ÉVSZÁZADAI

A mellék- és holtágakkal szabdalt, vadregényes Alsó-Duna-völgyében barangolva különleges élményekben lehet részünk. A déli határ mentén, Hercegszántó közelében pedig legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major.

HÁROM AZ EGYBEN: CUKI, TÁRS ÉS RAGADOZÓ

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

KÁROLYI GRÓF: „REMÉNYEIM LASSAN VALÓRA VÁLNAK”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

MÁTÉ MILÁN: SZARVASOKKAL TÁNCOLÓ

Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.

A SEMMIBŐL A VILÁGHÍRIG

A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.

ÉRTÉKŐRZŐ GAZDÁLKODÁS

Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.

NÉMETH BÁLINT: GYULAJI ÖRDÖG

Körülbelül 12 éves lehettem, amikor édesanyám kis digitális fényképezőgépével nekiálltam kattintgatni. Érdeklődve, lelkesen, nyitott szemmel fotóztam, és az évek során autodidakta módon elsajátítottam a fényképezés rejtelmeit, kialakítottam saját stílusomat.

ÉLETTEL TELI HOLTFÁK

Ha magunk elé képzelünk egy erdőt, sokunknak a lombokon átszűrődő napfény jut eszünkbe, a friss levegő, a madárcsicsergés. Körülöttünk sorakoznak a terebélyes koronájú, vastag törzsű lombos fák, és ebbe az idilli környezetbe nem is látjuk bele a kidőlt, korhadó, gombákkal borított törzseket, pedig azok is fontos részei az erdei életközösségnek.