BANYAFÁK A FARKAS-ERDŐBEN
Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?
Oldal 6/13
Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?
A hazánk legmagasabb csúcsait hordozó hegység már az 1800-as évek végétől kezdve rendkívül népszerű a kirándulók körében.
Mindenekelőtt be kell valljam, nem rajongok a kerékpározásért. Számomra a bicikli egy közlekedési eszköz, hogy eljussak egyik helyről a másikra, kerékpártúrákra is inkább a társaság és az út menti látnivalók miatt járok.
A Duna-Tisza közi homokvidék területén számos természetközeli állapotú homoki gyep és borókás-nyáras erdőtársulás található. Ezen komplexek számos botanikai értéknek nyújtanak menedéket.
Az örvös galambok hazánk és egyben Európa legnagyobb vadon élő galambjai.
Kitartás és elszántság nélkül az ember csak félkarú óriás. Ezt érezte a végtaghiánnyal született Boronkay Péter, és mindent megtett, hogy a legjobbak között is első legyen.
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
„A fotózással az egyetem befejezése után kezdtem el hobbiszinten ismerkedni. Szüleimtől a diplomaosztó ünnepségen egy kompakt gépet kaptam ajándékba, amivel manapság már a lányom készít felvételeket.”
Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Mindig örömmel tölt el, ha azt hallom vagy olvasom, hogy egy erdei forrás környezete megújul, megszépül. Hiszem, hogy a legtöbb ember így van ezzel.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.
Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul. A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.
Az erdei ökoszisztéma védelme és fenntartása az erdőgazdálkodás alapvető feladata, mindemellett egyre nagyobb társadalmi elvárás is. Ezen belül a madarak védelme kulcsfontosságú, hiszen a kellemes madárdalon túl a tollas jószágok megjelenése növeli az erdő biodiverzitását, természetes védekező képességét és vitalitását.
A SEFAG Zrt. mind a nyolc erdészete büszkélkedhet természeti értékekkel. Ez alól a Szántódi Erdészet sem kivétel: változatos klímája és terepviszonyai, a lélegzetelállító panorámát nyújtó tájai, vadgazdálkodási eredményei és a vonzó erdei pihenőhelyek mind említésre érdemesek.
Az élményszerű oktatásban hisz. A természeti ismeretek átadását a terepen kezdi, aztán az ott látottakat, hallottakat átbeszéli diákjaival a tanteremben. Horváth Ernő csaknem 50 éve bővíti kicsik és nagyok biológia- és természetismereti tudását. A gyerekek iránt érzett szeretete és gondviselése nyugdíjasként is minden szavában, cselekedetében tetten érhető.
A márciusban bemutatott Hadik pécsi díszbemutatóját és közönségtalálkozóját ugyanabban a teremben tartották, ahol a rendező, Szikora János első filmje is debütált 1977-ben. Mit érzett, amikor közel ötven év után eszébe jutott a nagyhajú fiatalember, aki akkor volt? Mit jelent a természet és az erdő egy fővárosban nevelkedett színházi ember számára, és melyik volt a legszebb erdő, amit színpadon látott?