1713-ban tartották az első Bene-búcsút a Máriácska-kegyhelynél
A természeti szépségekhez és kultúrtörténeti emlékekhez napjainkban több száz kilométer túraút vezet, de a klimatikus gyógyhelyek, a déli lankák kiterjedt borvidéke, valamint a szerteágazó sport-, szabadidős tevékenység lehetősége is vonzóvá teszi a tájat.
A Bejárható Magyarország Program sikere, hogy egyre többen élnek a környezetbarát jármódokkal, örvendetesen növekszik a gyalogos és kerékpáros turizmus hazánk erdeiben. Ökológiai lábnyomunk azzal is csökkenthető, ha tömegközlekedéssel közelítjük meg a Mátrát, például Budapestről Gyöngyösre óránként indulnak MÁV-járatok.
Gyalogtúra a Széky István úton
Mielőtt elhagynánk Gyöngyöst, tekintsük meg a Mátra Múzeumot, amiben a helytörténeti és a gazdag vadászattörténeti kiállítás mellett az ország második legnagyobb természetrajzi gyűjteményét is megtaláljuk. A kiállítás központi eleme, az épített, 15 méter magas kocsánytalan tölgy köré háromszintes tárlat rendeződik; mutatva a többszintes erdei életközösséget.
A második legnagyobb természetrajzi gyűjteménye van a Mátra Múzeumnak
Közvetlenül a múzeum mellől indulnak a mátrai kisvasút járatai. Éppen idén száz esztendős a Gyöngyös–Mátrafüred-vonal, melynek egyik köztes megállóhelyénél leszállva kellemes sétával eljutunk a Sár-hegy oldalában található farkasmályi történelmi pincesorhoz. Érdemes betérni valamelyik nyitva tartó pincébe, hiszen idilli környezetben kóstolhatjuk meg a vidék jellegzetes borait. A bő hat kilométeres út végén érkezünk Mátrafüredre. A helység korábban Bene-puszta néven volt messze híres az iparáról, különösen a posztókészítésről a kallómalmokban, melyek a Kékes-gerincről lefutó völgyek közül a legbővizűbb Somor-patak mentén települtek. Ez az a völgy, ahol a Mátra és egyben az ország első turistaútját kijelölték 1888-ban.
Sástó hazánk legmagasabban fekvő mesterséges tava
