
GARZONLAKÁSNYI ERDŐ MINDENKINEK
Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.
Oldal 1/2
Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Ha valamilyen módon vissza tudnánk utazni az időben, akkor a 13. században, a mai Bajna és Nyergesújfalu között egy kis települést találnánk Pusztamarót néven.
Gyarmatpusztán már másodszor járok, feleségem kérte, küldjek egy képet. A válasz: gyönyörű! Nem véletlen, évszázados fák, a tó vizében tükröződő kiskastély, és a dombról letekintő tekintélyes vadászház. Mindehhez pedig egy romantikus legenda: Sándor Móric, az Ördöglovas.
Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.
A klímaváltozás következményeként kialakult hosszú aszályos időszakok az erdők vizes élőhelyeit és az ott élő fajokat is veszélybe sodorják. Ezeken a helyeken a szélsőséges időjárásnak az egyik kétéltű faj, a gyepi béka a legnagyobb kárvallottja.
Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.
Eredeti értelmében őserdőket nem találunk Magyarországon, hiszen a múlt évszázadokban szinte valamennyi hazai erdő életébe beavatkozott az ember. Az erdész szakirodalomban azonban „őserdőnek”, illetve őserdő jellegű területnek nevezik azokat az erdőket is, melyek meghatározott jegyeket mutatnak.
A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.
Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal bíró hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület a XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.
A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.
Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.
A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.
A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.