Az ország különböző területein dolgozó erdészeket kedvenc fájuk mellett vagy legkedvesebb erdőrészletükben örökítették meg.
Örökerdők
Ripszám István vezérigazgató, Mecsekerdő Zrt.:
Az örökerdő-gazdálkodás a biológiai erőforrások alkalmazásának optimalizálása, amelynek során minden a legmagasabb minőség felé mutat és vezet.
miközben a gazdálkodó a legjobb pillanatban a legjobb minőségű megújuló nyersanyagot tudja kiválasztani, ezért az örökerdőknek kiemelkedő a társadalmi hasznosságuk.
Az erdő mint éléskamra
Koncz Antal nyugdíjas kerületvezető erdész, Pilisi Parkerdő Zrt.:
Az erdő mindent megad, amire az embernek szüksége van és lehet. Vegyszer és génmanipuláció nélküli húsok, fűszerek, gyümölcsök: tiszta ízekkel és illatokkal teli az erdő.
Lekvárja kuriózum, amikor az ember egy kis sült húst csinál. Itt a galagonya, ami szívgyógyszerként használható, itt a kökény, kiváló, vitaminokat tartalmaz, itt a csipkebogyó, ami C-vitamin. A vándorembert, ha ismeri ezeket, bőséggel fogadja az erdő.
Természetes erdőújulat
Ficzere Mónika, az Egererdő Zrt. kerületvezető erdésze:
A természetesen megújuló erdő mindig csodálattal tölt el. A csemeték és fiatal fák életteli burjánzása kiélezett versenyt takar, s gyakran mi, erdészek választjuk ki, melyik faj és egyed kerüljön előnybe ebben a versengésben.
A természetes erdőújulatban pedig mindig ott látom a harminc, hatvan vagy száz esztendővel későbbi erdő változatos ökoszisztémáját.
Holtfák
Tóth Kristóf erdészetvezető, Pilisi Parkerdő Zrt.:
A holtfák nagyon is az életről szólnak, mert az erdő természetessége szempontjából különösen fontos a vastag, odvasodó, korhadó faanyag jelenléte fekvő és álló formában is.
ezzel több lehetőséget nyújt bizonyos fajok megtelepedésére, így a faji diverzitás bővül. Az örök- erdőben a holtfa mennyisége általában jóval magasabb a szokásosnál. Emellett pedig a holtfák sokszor gyönyörűek, s ahogy lassú enyészetük zajlik, végig az erdő élővilágát szolgálják.
Az erdő második élete
Tóth Péter kerületvezető erdész, Gyulaj Zrt.:
A fák generációkon át élhetnek az erdőben, de igazán nagy kor a második életükben vár rájuk. Ha belegondolunk, igazán akkor indulhat meg egy faegyed karrierje, ha kikerül az erdőből: amíg ott áll, egy a sok száz közül. Ha kivágják és például mestergerenda lesz belőle, akkor ő már egy ház, így egy család, közösség fontos alkotóeleme.
Erdészként, miközben gondozom és nevelem az erdőt, sokszor jut eszembe: a fa mindig szolgálja az emberiséget, ő volt előbb és talán ő lesz tovább, mint mi. Ha fa volnék, mestergerenda szeretnék lenni.
Az erdő mint tanterem
Molnárné Vitális Anikó erdőmérnök, erdőpedagógus, Zalaerdő Zrt.:
Azt tanulják a gyerekek az iskolában mennyire fontos a környezet védelme, a természet szeretete. De amíg az erdőt nem ismerik, ezek csak szavak. Akkor tudják jobban megérteni mindezt, ha személyesen megtapasztalják a természetet.
Ha belépnek az erdőbe, akkor meg kell egy kicsit torpanniuk: mások a fények, a hangok, hozzá kell szoknia a szemüknek és a fülüknek, le kell csendesedniük, halkulniuk és ekkor egy varázslatos világot tudunk feltárni előttük.