Címke: kézműves

Oldal 1/2

FÁBÓL VASKARIKÁT? NEM, SZEMÜVEGKERETET!

Lehetetlen nem létezik! – áll a Vas vármegyei 2023-as Év Vállalkozója díjat elnyerő ifjú Kuntner István kőszegi műhelyének ajtaján. A faipari mérnökként végzett fiatalember fakeretes, igazán egyedi szemüvegeit az Oscar-gálán is viselték.

ÜVEGSZERELEM

Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.

NOÉ PLÜSSBÁRKÁJA

Buda mindig tartogat meglepetést bújócskázó titkos kertjeivel, különös ódon villáival. Ám itt még ráadásul furcsa állatok regimentje is benépesíti a százéves házat, s ezúttal nem a teraszon sütkérező macskákra gondolok.

CSIPKEJÓGA

A vert csipkék kultusza a reneszánsz Itáliában, majd a 17. századi flamand és normann textilközpontok tájékán virágzott. A korabeli Európa előkelőségei szívesen viselték ruházatukon e drága és nemes kézműves alkotásokat.

AKIT A FA RABUL EJTETT

Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.

TÖLGYBE ÁLMODOTT HORDÓK

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

MÉHECSKÉK AJÁNDÉKA

Aprócska, de melegséget varázsol a hideg, sötét téli estékbe, illatával, fényével meghitt hangulatot teremt. Mi az? Hát persze, a gyertya! Méghozzá a hamisítatlan, tiszta méhviaszgyertya. Amiről ki tudhatna többet, mint készítőjük, egy szenvedélyes méhészhölgy. A mézek, lépek és gyertyák rejtelmeibe Molnár-Kun Lilla avat be.

A HAJÓGYÓGYÍTÓ

A szép, klasszikus fahajó fogalom a vízen járók között. Macerásabb és drágább, mint modern műanyag társai. Folyamatos figyelmet igényel, megköveteli a gondos karbantartást és a fa alapos ismeretét. Cserébe van valami sajátos varázsa. Benne rejlik az egyedi kézi munka, a nemes anyagok, és kicsit a történelmi idő.

TARJÁNI ANTAL: ÖRÖK SZERELEM

„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."

MAUNA MANUFAKTÚRA: A HEGY CSENDJE

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

ÉRTÉKES ÖRÖKSÉG

Korán megismerte a szakmát, elvégezte a díszítővésnök iskolát, elleste az ötvösséget szüleitől, majd egy másik mesterembertől kitanulta a drágakőfoglalást is. A mai napig mindent a saját kezével készít Gyulai Gergely ékszerész-ötvösművész, aki zalaegerszegi műhelyében látott vendégül.

ERDŐRE HANGOLT SORSOK

Kevesen dicsekedhetnek nemesi felmenőkkel, de annál többen mondhatják el magukról, hogy a falusi parasztság leszármazottai. A közelmúlt évszázadaiban éltek dédszüleink, ükszüleink, akik nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva, a hegyvidék embere az erdővel ápolt szoros kapcsolatot, benne talált munkát, megélhetést.

FŰRÉSZMŰVÉSZ

Mi tagadás, meglepő találkozás volt: augusztus hevében, vásári sokadalomban állított meg egy adventi életkép. Jászol, kisded, Mária és József, köröttük pásztorok subában, cifraszűrben, lábuknál puli, kuvasz, komondor. A háromkirályok magyar szentjeink, kezükben történelmi attribútumaikkal. Magyar Betlehem? Az bizony. Készítője meg nemes egyszerűséggel a fűrészművész.

A SAJDIK-MADARAK RÖPTE

Bárhol bukkanjanak is fel, Sajdik Ferenc figurái ismerősen köszönnek ránk. A rajzfilm nagy ho-ho horgásza, a mesebeli dagi madár Gombóc Artúr, a reklám „bontott csirkés” ősembere, vagy bármely tüneményesen bizarr állatka, sürgölődő emberi lény, emberarcú tárgy, girbe-gurba városi utcácska egy könyv lapjain.

ERDŐ ÉS KERÁMIA

Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.

FELISMERNI MŰVÉBEN AZ ALKOTÓT

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.