
JÁTÉK A FÁVAL
Lévai Józsefet mindig is az izgalmas színes, szabálytalan fák vonzották, amik teret engednek a képzeletnek, játékos kísérletezésnek.
Oldal 1/3
Lévai Józsefet mindig is az izgalmas színes, szabálytalan fák vonzották, amik teret engednek a képzeletnek, játékos kísérletezésnek.
Vajon hányféleképp lehet a gyári ételektől a friss, natúr falatok felé fordulni, és hogyan tud egy egyszerű tésztaétel hagyományt, kultúrát hordozni?
Már az is különleges, ha egy família hét generáción át folytatja ugyanazt a mesterséget. Kivált, ha e mesterség maga is kuriózum. Írásos feljegyzések tanúsága szerint a Kovács családban 1878 óta apáról fiúra, lányra száll a kékfestő tudomány.
Az áruházak polcain, az ünnepi kirakodóvásárok asztalain és az online piactéren is óriási a választék a természetes vagy természetközeli ünnepi díszekből. A nagy kínálat mutatja, hogy a legtöbb embernek szüksége van a természetesre.
A Ceaușescu-diktatúrából kitörve vitte tovább mindazt, amit nagyapjától kapott örökségül. Tehetségéhez kellő kitartás társult, így mára több európai országban keresettek alkotásai.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
Él Bátorban egy tűzrőlpattant erdész hölgy, akinek sokoldalúsága, kézműves tehetsége a hindu mitológia négy vagy nyolc karral ábrázolt Siva istenét juttatta eszembe.
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
Lehetetlen nem létezik! – áll a Vas vármegyei 2023-as Év Vállalkozója díjat elnyerő ifjú Kuntner István kőszegi műhelyének ajtaján. A faipari mérnökként végzett fiatalember fakeretes, igazán egyedi szemüvegeit az Oscar-gálán is viselték.
Egy magyar népmeséhez hasonlatos Petruzsán Krisztián története, ahogyan az ország délkeleti szegletében élő vendéglátósból a TV2-csatornán futó Erdőmánia című műsor arca lett.
Minden rosszban van valami jó. Bármilyen furcsa, még a koronavírus-járvány időszaka is eredményezett értéket! Szutyányi Ákos, a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének kerületvezető erdésze ugyanis akkor határozta el, hogy társasjátékot készít a családjának.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
Buda mindig tartogat meglepetést bújócskázó titkos kertjeivel, különös ódon villáival. Ám itt még ráadásul furcsa állatok regimentje is benépesíti a százéves házat, s ezúttal nem a teraszon sütkérező macskákra gondolok.
A vert csipkék kultusza a reneszánsz Itáliában, majd a 17. századi flamand és normann textilközpontok tájékán virágzott. A korabeli Európa előkelőségei szívesen viselték ruházatukon e drága és nemes kézműves alkotásokat.
Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.